Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
258 St. Nagy Pál javallatját, mely szerént az eddig előadottak az ország jegyzőkönyvéből mind kihagyassanak, a nandum vizsgálásához fogtak a Statusok.1) Jegyzés. Nevezetes a jobbágy telkeken lakó nemesek consriptiója tárgyában az, hogy Nagy Pál ur mindjárt eleintén kinyilatkoztatván a kir. leirattal való egyetértését, s az olyan nemesek conscriptióját kívánván, közhír szerént még a két tábla egymással e tárgy felett vetélkedett, ezt mondta a Felség a conscrip- tióra nézve: Ich muss doch jetzt Recht haben, weil der Nagy Pali und seine Parthei steht jetzt bei mir. — De ezen mondás, valamint egy részről Nagy Pál urnák világszerte kipublicálható dicsőséget szerezne : úgy más részről fel nem lehetne tenni egy igazságszerető fejedelemről, hogy igazságát csak ily szűk körre szorította volna, melyet ezen mondásban az első jetzt igen mélyen bélyegezne. Alig hogy elvégeztetett pedig ezen tárgy, mely csak egy kis intermezzo volt a coiPributió nagy tárgyában (s úgyszólván variatió, mert a thema a coutributió), főiolvastatott nyomban a Fölséguek azon válasza, hogy a 4 millió ezüstforintból álló esztendei ajánlott adóval megnein elégedhetik, azonban az imputatió is annyi nehézséggel van összekötve, hogy azt ki nem vihetik az ország rendéi kivánt haszonnal, akár a hazát tekintve, akár az aerariumot *) Ez a kir. válasz augusztus 12-én olvastatott fel. Melynek következésében mit tettek a Statusok, azt rövideden egy különös fogásba már leírtam, leginkább Nagy Pál ur merész beszédjéért, mely szól 19. augusztusig, de már ezen fogás is, mely földön forog most, magam sem tudom.3) Augusztus 21-én tanácskozás alá vették a Főrendek azon nunciumot, melyben a Statusok a 12. augusztusban felolvasott reso- lutió következésében azt mondják, hogy ők a numerica imput itiótól el nem állnak s a már megigért 4 millió fo'int adónál egy kraj- czárral sem adnak többet. A Főrendek közöl sokan a Statusok értelmét fogadták el ugyan, mint: b. Mednyánszky, gr. Széchenyi István, gr. Eszterbázy Mihály, hercz. B itthányi, Erdődy, b. Pásztory, gr. Eizterházy Károly s Végh István ur a koronaőrző ; de a többség szerént csakugyan az lett a conclusum, hogy az 1791-ben ajánlott adót kell megígérni. Ezen a részen voltak ezek: b. Bedekovits, ') A „sok ízetlen ellenmondás“-t kihagyták ugyan a jegyzőkönyvből, de nyoma, bár leplezve, mégis ott vau, Deák indítványával. (L. Jegyzőkönyv ITT köt. 314—315. 1. Y. ö. Jelenvolt i. h. 103. sz.) J) Szövegét lásd Acta Com. II. k. 668. 1. 3) A jelzett „fogás“ nem került meg, s így semmit sem tudunk a kerületi ülés érintett zajos lefolyásáról; eredménye volt: hogy a rendek több adót nem ajánlhatnak, s ezt az aug. 19-én tartott országos ülésben el is határozták. (L. Jegyzők. III. k. 341—359. 1.) (Az e tárgyra vonatkozó nunciumot 1. Acta Comitior. II. k. 669. 1.)
