Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
195 Erre oly zúgás támadt, hogy a tisztelt kanonok ur többé szóhoz nem jöhetett, — mígnem Nagy Pál a lármának véget vetett ezen szavaival : Én tagadom, hogy minden religiónak egy forma morálja nem volna, aki pedig egy más vallásbéliek cze- remoniáit kineveti, azt bolondnak declarálom. — J ordánszky a nevelést a vallástól elválaszthatlannak tartotta, és ha az educator szó a §-ban megmarad, s talán törvénybe is megy, félő, hogy indiferentismusra nyittatik ut, aminél veszedelmesebb dolog nem lehet. F ö 1 d v á r y kívánta azt is betétetni a §-ba, hogy a katho- likus gyermekeket szabad légyen protestáns köz iskolákba vinni, mert valamint a katholikus oskolákban tanulnak a protestáns ifjak, úgy azok is tanulhatnak a protestánsoknál. Ezt G. — a consiliumra tartozó dolognak mondotta, amire a bihari követ M. elmosolyodván, azt felelte, hát a consilium eleibe nem a diaeta szab törvényt ? melyre G. megboszonkodván leült. Gróf D e s e ő ff y nagy praejudiciumnak tartotta azt a katholikus szülékre nézve, hogy a papok, ha adhatnának is jóravaló nevelőt, kész akarva nem adnak. Végre közönségesen a papok is úgy látszott abban egyeznek meg, hogy az educator szó helyett informátor szóval éljenek a nunciumban, s a vallás tanítását csak katholikus informátorok tehessék, — s ezzel vége lett a gyűlésnek. Jan. 20*án kerületi gyűlésben: a könyvnyomtatás szabadsága és a leányok neveltetése tárgyait gróf Deseőffy ellenére, aki kivált ezen utóbbi mellett sok okokkal erősen harczolt, a deputátio- nale operatumokra halasztották. A nemzeti nyelvre nézve: J ordánszky az 1741. 16. czikkelyre, mely a nunciumban provocáltatik, azt a kifogást tette, hogy az csak a kanonokokra értetődik, s azért azt inkább kihagyatni kívánta, mint az egész clerusra aplicálni.1) Csausz pedig lehetetlennek is lenni tartotta még most, hogy egy oly generalis törvénynek foganatja lenne,4) mert nem kap ordinan') A nuncium e helye így szól : „Status ecclesiasticus in nonnullis dioecesibus contra mentem articuli 16. 1741. quo canonicis peritia linguae natio- nalis iniungitur, nou paucos in cura spirituali huugarorum constitutos liuguae hungarieae ignaros numerat stb. (L. Acta comitior I. k. 163. lap.) 2) E generalis törvény proiectuma a nemzeti nyelvről szóló 4-ik §-ban van, s így hangzik : „Ut a modo iu posterum, iu sensu legis, nullus ad officium quodpiam publicum, sive Ecclesiasticum, sive saeculare admittatur, qui linguae patriae ignarus esset: provisione hac relate ad interiorem senatum in civitatibus augustanae confessionis ministros et graeci ritus non Unitorum Parochos ad sexennium extensas, ita ut eodem evoluto omnes patriam linguam callere teneantur. (L. Acta comitior I. k. 165. és 166. lap). 13
