Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
193 meg; melyre Schmidegg azt felelte : Szabad vagyok házammal, még sem szabad azt felgyújtanom. Vitéz pedig azt : hogy az erdőivel is az ember szabad, még sem vágathatja ki. — Több nehézségek is adattak elő a kérdéses tárgy ellen ; nevezetesen Sziny- nyey azt mondotta, hogy ha szabad a magyar eladott jószágból származott capitalist elvinni, miért nem annak jövedelmét is ? Bart al azt, hogy igen könnyű lenne annak a törvénynek megsértése, ha csak igen szorosan meg nem határoztatnának az esetek, melyekben ki nem szabad menni : de még azokat is könnyű volna kijátszani. N y é k y : A nagy urakat el nem tilthatjuk, mert azoknak odakinn is van jószáguk, a szegények pedig nem sok pénzt visznek ki. — M á r j á s s y : hogy tilthatnánk mi azt el, ha mi magunk is szeretnénk, hogy a külső országi nagy urak hozzánk jönnének lakni ? Mind ezen nehézségek megfejtetlen maradván, Bezerédy azt proiectálta, hogy kérettessék meg 0 Felsége, hogy a mágnásoknak engedelmet ne adjon a kinn lakásra, addig az ideig is még erről törvényes provisió nem fog tétetni. A többség mindazonáltal abban állapodott meg, hogy ez az egész tárgy maradjon a publico po- liticumra. A kereskedés és harminczadok tárgya hasonlóan a deputatio- nale operatumokra halasztatott. O Felségének az országban való lakásának kikérésére nézve B a r t a 1 és Bezerédy által tett észrevételek jóvá hagyódván, a későbbi nunciumba fölvétettek. Az akadémiákra való menetelt, és protestáns nevelők felvételét tilalmazó parancsolatokra nézve, midőn a nuncium e tárgyakat illető §§-ai olvastatnának, igen sokan azt kiáltották, hogy ezek maradjanak a dep. operatumokra. Még B őrsit zky is ebben a vélekedésben volt, de midőn Somsits, Páz mándy és Bernáth előadták, hogy a protestánsoknak mely cardinális jussaik sértetnek meg azok által, attól elállott. Marczibányiés Jordán szky kívánták, hogy az akadémiákra való menetelre nézve a catholicusok is említtessenek, mert ezeknek is voltak fundatióik Bolognában s Kómában, hol van a collegium S. Apollináris Hungaricum, melybe egész József idejéig kijártak sok clericusok, de ő eltiltotta, ami ellen 1790-ben több püspökök repraesentáltak, de resolutió mind eddig sem jött. Erre Földváry azt feleli: a protestánsoknak békességkötési jussoknál s a törvényeknél fogva tulajdoníttatik azon szabadság ; azért annak eltiltása világos gravamen, a katholicusoknak pedig csak ex generali proposito libertatis : Erről hát hallgatni kell. 13
