Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
13 Hajdan, midőn az országgyűlésre a nemesek személyesen is megjelentek, az ügyek nem szavazás, hanem tanács kozás utján döntettek el, azon alapelv szerint : vota non numeranda, sed ponderanda, mivel a hármas könyv III. 2. ez. szerént a határozatok a józanabb és főbb rész kijelentései szerént hozandók; józanabb és főbb résznek (pars sanior et potior) pedig az tekintendő, melyben méltósággal és tudománynyal jelesebbek és nevezetesebbek vannak ; tekintettel továbbá az ország védelmi rendszerére, a megyék területi kiterjedésére, százados szokásnál fogva a megyei követek szavazatai oly nyomatékosaknak tekintettek, hogy amire azok többsége hajlott, az majd mindig az alsó tábla határozatának vétetett anélkül, hogy az egyházi rendek és városoknak hason érvényű szavazatokat sürgető felszólalásaik teljes czélt értek volna.1) l) A szavazatok mértékére és arányára vonatkozólag nem tudtam tiszta képet szerezni. Kérdeztem férfiakat, kik az 1848. előtti országgyűléseken mint törvényesen megkivottak voltak jelen, ezek azt mondották : hogy az összes városok e g y, a káptalanok összes követei is csak e g y szavazattal bírtak. Ladányi Gedeon azt mondja : „ami a szavazatok súlyát illeti, e tekintetben igen nevezetes változás történt az 1825. országgy. alatt, midőn a megyei követek, a kir. városoknak a közelebbi nehéz évek alatt tanúsított közönyös magukviselete miatti boszankodásukban, végrehajtották azt, mire már régen vágyott a megyei nemesség, sőt többet, midőn, minden törvény nélkül, egy ügyesen kivitt csel következtében annyira leszállították a városok szavazatát, hogy minden városnak összességgel csak egy szavazatot hagytak. Hasonló történt a káptalanokkal is, és e gyakorlat érvényben állott lS48-ig.“ (L. Ladányi G. Magyar alkotmány története 233. 1.) Ezen adatok ellenében megjegyzem, hogy az 1825-ki országgyűlésen a personalis a városok követeinek nyilatkozatait meghallgatta, megszámlálta, s volt eset, midőn a többséget eszerént mondotta ki. lm az erre vonatkozó adatok: Borsodiensis Comitatus ablegatus, Lib. Regiarinm Civitatum vota (tehát nem egy votum) votis Comitatuum aequi parari haud posse ac si illorum vota in censum venirent, audiendos quoque absentium ablegatos censebat. Obmotas has difficultates Praeses, claricavit eo : quod in negotiis ad privatas Comitatensium Ablegatorum consultationes pertinentibus, Liberarum civitatum Ablegati votum praetendere nequeant, verum in materiis Regnicolari deliberationi substratis L. R. Civitates in hanc influxu in obversum positivarum legum arceri haud possint, quum consultatio Regnicolaris ex legali sua indole non Comitatensium saltem Ablegatorum, sed omnium quatuor Regni statuum consultatione definiatur. — In reliquo non eam de praesenti verti quaestionem, in qualem nam censum L. R. civitatum vota venire oporteat quum previe Ablegatorum Comitatensium vota connumerari consueverint, posthaec vero n e c L. R. Civitates Lege attributo voto privari valeant. — Lásd országgyűlési jegyzőkönyv I. k. sessio 24 — a, dec. 7 én 221. lap. — Ebből a városi követek szavazati jogát igen, de arányát meghatározni nem lehet.
