Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

182

kerületi gyűlésben eló'ladtak, és különben is úgy ki lévén már ezer tárgy argumentumai merítve, melyen négy egész drága héten ke resztül disputáltunk, hogy egészen újat, és ide illőt mondani majc lehetetlen is volna ; elég lesz ennyit megemliteni az ezen gyűlés beszédről, hogy azoknak foglalatjok az volt: 1 őr az artieulusba tétessen az imputátió contributionis, és 2-or diaeta terminusa hatá roztasson meg minden diaeta végén.

Csaknem vége felé jártunk már a felelet vizsgálásának, midőn Végh ur a Fehér vármegyei követ azt a proposítiót tette, hogy a Főrendek legkönnyebben megegyeznek a Statusokkal, ha azt kívánják csak a Statusok, hogy most ne küldődjön fel az articulus a repraesentatioval, hanem ebben Írjuk meg Ő Felségének, hogy majd midőn a deputationális munkák közt előjön a contributió, ott, és akkor küldjük fel az e tárgyban kívánt törvényczikkelyeket sancti- onáltatni.

Ezen propositiora mind reá állottak azok, kik e dolgokat különben is mindig sürgették a diaeta kezdetétől fogva így közleni; de csakugyan a jobb fél győzött, és N a g y P á 1 neki hevülve a többek közt így beszélt: Minek ez a sokféle proiectum t. Statusok ! ha utóbb felküldhetjük az imputatióról való articulust O Felségéhez, mért nem most ? és miért éppen akkor ? hogy a procereseknek kedveskedni lássunk, azért közöljük így a dolgot ? én imputatiót kívánok, még pedig mennél előbb, hogy érezze a szegény contribuens nép ennek boldogító következéseit, most kívánom ; úgy is nem soká oda jutunk, egy két esztendő múlva, s tőlünk nem kérdik, hogy melyik táblánál ültünk? akár trónuson ülő, akár jobbágy, imputálják neki, ami imputálni való. Isten szava az: Da caesari, quod caesaris ezt, da Deo, quod Dei est, én pedig még azt adom ehez mind az Istennel, mind az én lelkemmel: Da populo quod, populi est.

Ezen roppant szavai Pálunknak decidáltak, és felelet küldetett a Főrendek táblájához; de a Főrendektől tüstént jött az üzenet, hogy a Statusok kívánságára reá nem állhatnak, és a felelet adást holnapra halasztják, ezzel mind a két tábla szét oszlott.1)

Jegyzés. Mennyire interessálta ezen gyűlés kimenetele a jelenlevőket, megtetszik abból, hogy maga a Palatinusné se hagyta ezt ott végezetig, s hol *

*j A hosszú ülés lefolyását lásd Jegyzőkönyv I. k. 327—359. lapig. Nagy Pál külön fölszóllalásáról nincs említés. A Jegyzőkönyv szerént Végh ja- vallatját nem fogadták el : Sopron, Bars, Somogy, Komárom, Zemplén, Szepes,. Heves, Borsod, Torna, Ugocsa és a másik Abauj vármegye követ stb. (1 Jegyzők. I. k. 353. 1.)