Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

i

3) A törvény-szentesítés joga; vagyis a király hozzájárulása s beleegyezése nélkül semmiféle javaslat törvénynyé nem lehet. E jog a királyt kizárólag és szabadon illeti, úgy hogy annak megadására valamely esetben jogilag kötelezve nincsen.

4) A törvény-kihirdetés joga.1)

A törvényhozó hatalom másik tényezőjét: a nemzetet „Karok és Rendek“ nevezete alatt négy országos rend képviselte : 1. az egyházi főpapok; 2. a világi fő urak; 3. a nemesek; 4. a k i r á 1 y i városok r e n d j e.a)

E négy rend két táblára oszlott: a) a fölső, b) az alsó táblára. * 1 2

>) 1848-ig a királyhoz fölküldött föliratok mellé ritkán csatoltak már megállapított, cs gondosan szerkesztett törvényjavaslatokat, hanem a föliratokból s a föliratokat helybenhagyó, vagy megerősítő királyi válaszokból (Resolutio) készültek a törvényezikkelyck (articulusok); melyeket az országgyűlés végén a m. kir. udv. kancellária kiküldött tagjai, és a főrendi és alsó táblától nevezett küldöttek concertatio (vita) utján szerkesztettek. Midőn e vegyes bizottság a törvényczikkelyeket m egállapította, ezek az országgyűlés bezárásakor együttvéve emeltettek törvény-erőre ; a király aláírta, megpecsételte, a főpapok és országzászlósai is aláirták. Ezután a törvényezikkelyck nagy ünnepélylyel vegyes ülésben az országgyűlés testületének átadattak, az ország összes törvényhatóságainak kihirdetés és ahoztartás végett megküldettek.

2) Az aranybulla első pontjának értelmében a Fehérvárott évenkint tar- tandó'gyülésen minden nemes tetszése szerént megjelenhetett. IV. Béla 1267. kelt törvénye azt rendeli, hogy a nemesség többé nem fejeukint, hanem megyén- kiut 3—4 képviselő által jelenjék meg ; azonban már a III. Endre alatt 1298-ban és 1299-ben tartott országgyűléseken ismét jelen volt az összes nemesség. Később is sokszor nagy számban jelent, meg a szabad ég alatt — legtöbbször a Rákos mezején tartott gyűléseken. A mohácsi vész után a nemesség tömeges megjelenését képviselet váltotta föl.

A városok országgyűlési részvétének nyom» már III. Endre végze- ményében fölismerhetek. Történetileg megállapított tény: hogy a k i r. városokat Zsigmond hívta meg országgyűlésre 1405-b e n.

A két táblára való elkülönítést, melyet a XVI. század első felében ('1527. 1541/42-ben) föltalálunk, 1608 b a n a k o r o náz ás utáni törvénykönyv

1. törvényezikkelye állapította meg, mely így hangzik :

Quoniam ex pluralitate Personarum, per suam Majestatem Regiam, ad Generalem Regni Diaetam convocatarum nonnullae aliquando inaequalitates emergere cousveverunt:

1. §. Idcirco ad abolendos quosve defectus et difficultates, quae sub nomine Statuum et Ordinum Regni nonnunquam irrepserunt, visum est Regnicolis concludere, quinam sub nomine Statuum et Ordinum Regni intelligi; quive per suam Majestatem Regiam, ad publica Regni Comitia per suae Majestatis Regales vocari, et vota sua in publica Regni Diaeta habere debeant.

2. §. Cum itaque Regni Ungariae status et ordines ex q u a t u o r con- ditio natis Regnicolis nempe Praelatis, Baronibus Seu Magnatibus, Nobilibus, et liberis civitatibus constent: