Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
131 ppositiók felvétele ellen nem mondhatják meg, megkére ték a követ urakat, hogy Ítéléseket nyilatkoztassák ki; ezen megszólításra a ppositiók felvétele ellen declai'álták magokat: Prónay, Kolosváry, Horváth, S t o j k a, V é g h, Miskolczy; ellenkezőleg, azaz a propositiók mellett voltak Radvánszky és Knbinyi, kik magukat II e z e r é d y előadásához tárták. Midőn most már a praeses concludálni akarna (Balogh volt a praes.1, megint felszólalt B. Pe rény i, hogy sokan a városi követek közöl akartak szólani, halljuk azokat is, addig nem lehet a többségről Ítélni. Nagy Pál felelt erre: A vgyék többségét részünkön lenni senki sem tagadhatja, s ha votumra jön is, igaz hogy én csak úgy kelhetek fel mint vgye követje, de vármegyémnek méltósága meg nem engedi, hogy a votisálásban egy categoriában legyek egy királyi városnak, vagy káptalannak követjével, ki 7000 nemest és 160000 contribu- enst repraesentálok. Balogh ur a praeses előadván e szerént, hogy a circularis sessiókban votumok nélkül szokott mindig, a többséget csakugyan számba vévén, concludálni a praeses, azért is úgy concludál, hogy semmi munkába, de leginkább a k. propositiókba nem fognak ereszkedni a St. és RR., még ezen felküldendő repraesentatióra uj reso- lutió nem jön, azonban a práeferentiálisokra nézve készült nunciu- mot fogjuk rostálgatni. Ezzel az ülés eloszlott. N o v. 17-én reggeli 9 órakor kerületi ülés tartatott. Ezen ülésnek czélja volt a kir. resolutio sorait egymás után rostálgatni, felvévén hát annak §§ it rendenkint, az azokban bukdácsoló absolutismusi princípiumokat egyenként előfogták és meg- kapkodták. Minden matériáról, mely a resolutióban foglaltatik, jó ideig beszélvén, az ezen beszédekből készített nuncium Plátliy urra bizódott, akik tegnap a propositiók ellen beszéltek, azok tettek ma is legtöbbet, mint : Balogh, Némák, Vay, Zsombory, Borsitzky, De- seőffy, Vitéz, Perényi, Uzovics, Komáromy, Nagy Pál, Szegedy, Bar- tal, Bezerédy, Pázmándy, Ragályi. Borsitzky: Mivel itten a múlt törvénytelen tettek a királyi jusból deriváltatnak (Inter Jura, et Obligationes Regiae dignitati proprias fuerit salutem publicam omnibus mediis etiam illegalibus tuendi), szükség ezen jussokat fejtegetni. A kir. jussok tractatu- sokból, v. szokásból folyhatnának, mert országunkat az ausztriai ház nem valami patrimonialis jussal, hanem diploma sanctiók szerént birja, ezen juss, tractatusokból nem folyik, mert bizonyosan citálták volna a resolutióban, szokásból sem, mert temérdek törvényeink van9*
