Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
121 vannak, melyeket a St. tanácskozás alá vehetnek, u. m. a királyi resolutio, a praeferentialékat magában foglaló nuncium, mely már végig ledictáltatott, a deputatiók relatiója; kérdi, hogy melyikét akarják legelőször tanácskozás alá venni a St. ? A többség egy értelemmel, a mint maguk közt már a múlt két napokon elvégezték, a resolutiora kívánt beereszkedni. — Némethszeghy megegyezett abban, hogy a királyi resolutio vetessen most tanácskozás alá, s ebbe ő mindjárt bele ereszkedett, két részre osztván azt fel; az elsőben, mely a propositioknak minden akadály nélkül való felléteiét parancsolja, ő megegyezett; mert a praeferentialisok úgy is többnyire ebben foglaltatnak; — a második részében pedig, mely a repraesentatióra felel, oly veszedelmes princzipiumokat állított lenni, melyeket czáfolás nélkül hagyni nem lehet. Balogh ezen beszédre azt jegyezvén meg, hogy a rendkedvéért szükséges előbb meghatározni, mibe, és mely móddal ereszkedjünk, minekeló'tte a resolutiot részenkint felvennénk. Felolvassa hát D e s e ő ff y gróf, mint circularis nótárius a királyi resolutiót; ezután Balogh szükségesnek állította, hogy ezen minden tekintetben fontos tárgyú tanácskozásban a St. és RR. minden hosszas allegátiókat, haszontalan beszédeket elkerüljenek ; a dologhoz fontosán és velősen szóljanak ; O Felségére nézve úgy, hogy megne sértessen személye; hazánkra nézve, hogy annak jussait diplomatice fenntartsák; nemzeti charakterünkre nézve, hogy el nem vesztvén O Felségében való bizodal munkát, constitutionkhoz hi ven ragaszkodjunk. Nagy Pál tehát mindjárt azt kérte, hogy a királyi resolutio pontok szerént vétessen fel. Deseőffy előre bocsájtván azt, hogy már 4 országgyűlésen oly szerencsétlen volt az ország, hogy juris publici princípiumok tétettek a Statusok eleibe, ne hogy hát most mi alkalmatosságot láttassunk adni a diaeta eloszlatására, minthogy úgyis már a reso- lutioban az 1723-ik 7. citálva van, ezen kettőt proponálnám: 1-ör hogy legalább felét az ablegatusok diurnumának a nemesség fizesse ; 2-or hogy az 1791 ik esztd. diaetának, mely előtt az ország sokban nem volt oly veszedelmes állapotban, mint most, mert akkor a törvénytelenséget nem koronázott fejedelem cselekedte, és a következő uralkodó azon cselekedeteket nyilván törvényteleneknek lenni elismerte, midőn most ezen resolutióban legálisáltattak egy koronás fejedelem által ; ezen diaetának példájára, tehát küldjünk deputátiót a korona herczeghez, és intermediátióját e tárgyra nézve kérjük meg. A1 in ássy ezen propositióra azt felelte; hogy a diurnumok- ról fognak szólani a Statusok, de későbben, s reményijük, köz