Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

103 Tar-napló szerént. Ragályi Tamás erre azzal válaszol, hogy mivel nem tudni, föl­vétetik-e és mikor a nevelés tárgyáról szóló deputationalis munka: azért nem látja tanácsosnak, hogy ez most elhallgattassék. B. Vécsey Miklós vélekedése röviden ez : Minden tanítások ma­gyar nyelven legyenek, mert ha a német, a tót szenved Magyaror­szágon a deák nyelvért, mért ne szenvedhetne a magyar nyelvért ? B. Sztojka Imre szerint bizonyos az, hogy a nemzetiség elő­mozdítására főeszköz a nyelv. De ennek terjesztésére nem sok figye­lem van. Az 1805. 4. t.-cz. ellenére maga aConsilium is még a magyar felírásokra is deákul felel. Továbbá nemcsak az Udvari Magyar Kamaránál magánál, hanem minden ahhoz tar­tozó tisztségeknél is minden hivatalos dolgok németül, nagyon kicsi részben deákul, magyarul pedig épen nem folytat tatnak. A magyar individiumok elmellőztetnek, csak idegen nemzetbeliekkel töltetnek be a hivatalok. A kamarai dominalis székeken minden tör­vényes dolgok deákul mennek. így mclló'ztetik el a magyar, s ezek miá kénytelen a magyar is az idegen nyelv tanulásán tölteni azon idejét, melyben nemzeti nyelvén a tudományos pályán messze haladhatna. Ezek következtében, committenseitől vett utasítása szerént, a consiliumot oda kívánná utasíttatni, hogy a magyar felírásokra magyarul feleljen, s ez terjesztessék ki a kir. és kerületi táblákra is; hasonlókép az uradalmi székeknél, sőt a magyar kamaránál is a nemzeti nyelv vétessék be. Péchy Imre ehhez azt adja, hogy Magyarország lakosságát nem a deák, hanem a magyar nyelv által lehet egy nemzetté formálni, tehát ez taníttassék. Szép és hasznos a deák és német nyelvet is tudni: de ne legyen az c u r i á 1 i s, mert káros. A közhivatalokhoz így a magyar, aki most vagy pappá, vagy prókátorrá kénytelen lenni, inkább hozzá juthatna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom