Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

4

A napló, melyet közlök, GuzmiCS Izidor abban az idó'ben már nevezetes magyar iró s pannonhalmi benczés tanáré volt, ki az 1825-ki országgyűlés megnyitására Pozsonyba ment; honnét őt kötelessége haza, Pannonhalmára, szólítá ; távozása előtt azonban részint ez időben Pozsonyban tanító rendtársai, részint az ismerős juratusok közöl többeket fölkért, hogy őt időnkint a „diaeta“ folyamáról értesítsék. Kérését teljesítették.

Az első „csomót“ október 1 (bikán kapta, melynek oldalán levél gyanánt e jegyzet olvasható : „Minden itt következő vitatások hosszabban adattak elő, mint Írva van itt; de hej nehéz csak ennyicskét is jegyezni, mikor Íróasztal helyett hol egyik, hol másik térdünket használjuk, vagy kardunk markolatját, vagy barátunk hátát, vagy a merően álló palota falát.“

E jegyzetből kitűnik, hogy a napló Írója a tárgyalásokon jelen volt; hogy mint szem- és fültanu, ha nem is terjedelmesen, de lényegben hitelesen közölhette a tárgyalásokat, s hogy valóban hitelesen is közölte, erről meggyőződhetünk, ha a Guzmies-nap- lónak az országos ülésekről szóló tudósításait a hivatalos országgyűlési jegyzőkönyv adataival; a kerületi ülésekről hozott tudósításait pedig a már említett kútfők ismert közleményeivel összehasonlítjuk.1)

E kifejezésből „kardunk markolatját“ következtethetjük, hogy a Guzmics-napló írója juratus, vagy követi írnok volt, s természetesen mint fiatal ember az ellenzékhez tartozott; mindaz- által, bár lelkesedése az ellenzék szónokai, különösen Nagy Pál iránt egyes rövid észrevételeiből kisugárzik is, annyira még se részre - hajló, hogy az ellenpártiak beszédét agyon hallgatná; napló-írói tisztéhez híven ezek beszédeit is följegyzi; néha az általa magasztalt ellenzéki szónokokat is sértő vagy túlzott kifejezéseikért megrójja. A Fölség és családja iránt alattvalói hódolatot tanúsít.

’) Hogy forrásom hitelességét más adattal is igazolhassam, öt levéltárnál kopogtattam. Eredménytelenül! Magánkézből kaptam Lónyay Pál beszédét, melyet Zemplémmegyének a királyi biztos elnöklete alatt 1823. május 21-én tartott közgyűlésén mondott, azonban ezt, értekezésem keretébe nem tartozván, melló'zöm ; magánkézből kaptam továbbá Nagy Pálnak a papiros pénz, és a correlatio tárgyában irt nunciumát, melyet a personalis sem tárgyalni, sem a jegyzőkönyvbe iievinni nem engedett; végre Pázmándy Dénes- nek az 1826. jul. 7-ki országos ülésben tartott beszédét. E két érdekes adatot közlöm.