Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
62 s Hrussavszky Imre pontosabb méretű térképe1) és az említettük telekkönyvek adtak irányt a mellékelt II. számú (belvárosi) alaprajz összeállításában, mely a város egykor létezett utcáit és nevezetesebb épületeit pontozott vonalokkal jelzi, egyébként pedig a XVI. és XVII. századbeli utcákat, közöket és háztelkeket (egészben) igyekszik íeltüntetni. Az 1567-ki telekkönyvi másolatban látható alaprajz meglehetős híven tünteti föl a piacot s az utcákat; de nem látjuk rajta jelezve azon kisebb utcákat, melyeket kétségkívül beépítésre szántak, melyek létezéséről azonban az 1567-ki telekkönyv még határozottan tanúskodik, s melyek nyomait az 1617-ki telekkönyv is híven megőrizte. Ilyen kis utca vagy rohamköz szelte át a város egész déli házcsoportozatát, melynek 1617-ben s napjainkban már csak egyes részei maradtak fönn ; ezek iránya jelzi az egykoron a mai korona-közből a bencések telkén át a keleti várfalig futó utca vonalát. Ilyen köz vonult végig a mai apát-utcából egész a tejfölös-közig ; az alsó-harangöntő-köz a Szent István-templom terére nyílott. A mai Opitz-uteát (1617-ben Szent Mihály-utca), mely majdnem egyenes vonalban a dunai várfalra torkollott, 1617 óta a szentferenciek kolostora zárja el. 1617-ben a föntemlített utcák és közök is már be voltak építve ; az említettük évből származó telekkönyv ugyan kimondja, hogy az elépített utcák és közük újra megnjítandók, de ennek az 1703-ki telekkönyvben semmi nyomát sem látjuk. Sőt a káptalandomb dunai házsorát elválasztó két köz (a Szt.-Lázár- és Duna-köz) is 1073-ban már el vala építve; csak az alsó harangöntő-, akkoron Szent-Imre-közbó’l nyitottak egy kivezető utat északfelé a mai felső-harangöntő-közbe.2) Az 1567-kí telekkönyv alapján az egyes utcák fekvését illetőleg csak bajosan lehet eligazodni; az alapos meghatározást különösen megnehezíti az uj utca-elnevezések általánosító jellege, továbbá a telekkönyv szerkesztőjének azon felületes eljárása, hogy nem jelzi valamely irányadó ponttal az utca kezdetét. Ugyanazon utcák leírását többször megszakítja és sem a sarokházakat, sem az egyes utcák oldalsorát nem tünteti föl érthetőleg, s így csak egész általánosságban tájékozhatjuk magunkat a telekkönyvben jelzett utcák fekvésirányára nézve. Azon utcákat, melyek a bécsi-kaputól keleti irányban s a császár- es uj-bástyatól északra szelik át Győr közepét, általában ‘) 1793-ból, 1. a győri főgymn. múzeumában. 2) Különben az 1703-ki telekk'önyv épen idevágó része van a leghomályosabban szerkesztve.
