Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
57 bontása a közép-bástya során vette kezdetét (1820); ezt követte 1835-ben az Uj-Dunakapu megnyitása. I. Ferenc 1830-ban a várfalakat átengedte a városnak, mely saját terjeszkedése érdekében lassankint (1830 — 1862) leromboltatta azokat a kapukkal együtt. A vár árkát is betemették, a külső sáneműveket is széthányták, úgyhogy jelenleg csak a püspökvár bástyavonala, az egykori Duna- bástya é3 néhány kazamata — mint megannyi néma tanuk emlékeztetnek Győr egykori harcias rendeltetésére. Györ-belváros ujja alakulása. Káptalan-Győr eiődítésével szorosan összefügg a város szabályozásának és belső helyrajzi átalakulásának kérdése is. Amióta a vá'-os palánkkal és fabástyákkal lett megerősítve — a régi Győr lakossága a város nyílt területéről az akkoron lakatlan Újváros és Káptalan Győr területére költözött. Es ebben leli magyarázatát ama fogalmi zavar, mely a városi lakosság jogi állását illetőleg utóbb jelentkezik. A külön földesurak hatósága alá tartozó külső városrészek lakosai a káptalan földjére költöztek anélkül, hogy esetleg régebben élvezett területi vagy személyes kiváltságaik és jogaik megóvásáról gondoskodtak volna. Egyébiránt kétséget sem szenved, hogy korábbi földesuraik irányá- nyában is megvoltak jobbágytartozásaik ; Királyföld lakossága az 1447- iki regedei szerződés óta a püspöki jobbágyok kötelékéhez tartozott. A kérdés tisztázása nem tartozik jelen dolgozatunk keretébe, s azért csak röviden érintjük, hogy nem ismervén a korábbi földesúri viszonyok részleteit, monographusaink egyszerűen elnyomásról szólnak ott is, ahol a káptalan határozottan a jog terén állott.1) Természetes dolog, hogy a káptalan — mint földesur — joggal követelte a területére költözőktől földesúri jogainak elismerését s a szokásos jobbágyterhek lerovását. E méltányos követelése azonban úgy a katonai hatóság alá tartozó polgári telkek tulajdonosai, mint főleg a városi lakosság protestáns elemei részéről ellenhatást szültek, mi azután temérdek súrlódást és pereskedést vont maga után a földesur és város között, mely e századokban mint kiváltságos káptalani mezőváros szerepel. Az aránylag szűk területre szorult lakosság, hogy a főleg kezdetben mutatkozó lakáshiányon segitsen, sziikségalkotta sövény‘J A régi vár teiülete e kérdésben uem játszik jelentős szerepet. Föu- tebbi fejtegetéseink szerint a vár tényleg a püspök feuhatósága alatt állott; majd a német őrség foglalja le területe nagyobb részét, azonfelül a kápt alan s püspöki jobbágyok is vegyest telepedtek a várban. A nádor — mint említők - a városhoz tartozónak ítélte 1649-ben.
