Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
33 úgyhogy veszély idején a vidéki népnek menedékhelye lehet s magának a várnak is erősbítésére fog szolgálni. Győr jelen állapotában és helyzetében igen ki van téve az ellenség támadásának ; ennélfogva megbizza Nádasdyt a városnak a föntemlített módon való megerősítésével s elrendeli, hogy e célra Pozsony*, Sopron-, Győr-, Veszprém- és Vasmegye jobbágysága is felhasználandó ; egyúttal a parancsainak ellenszegülők megbirságolására is felhatalmazza Nádasdyt.1) A király rendeletéhez képest a palánk építéséhez hozzá is fogtak. A mély árok megett kettős sorban erős cölöpkarókat ástak a földbe, ezeket ágakkal körülfonták s e kettó's borona fal közét földdel töltötték meg. A kellő magasságra emelt fal egyes sarkain fa-bástyákat emeltek s a fonáskerítést kívülről besározták. Ily jellegű volt Sabác erődítése (1470), majd Hatvan- és Szolnoké is a XVI. század első felében. (1. Ortelius idézett munkáját.2) 1445-ben egy felvallás a Rába felé már két kapuról emlékezik •, az egyik a Rába-, a másik a városkapu. Mint föntebb is említők, ez utóbbi alatt a várból a városba vezető kaput kell értenünk, tehát a Rába- kaput kell a szorosabb értelemben vett városkapujának tekintenünk, mely 1549-ben már készen állott*) s a mai Sehüffer-liáz tájékára esik. A palánk- és sánckészítés az 1550*es években is tovább folyt. A káptalan Zarka Ezaiást, kinek háza a város erődítési vonalába esvén, leromboltatott, a magtalanul elhalt Hatwan Tamás, kápt. jobbágy háztelkével kárpótolja (a ház romjaiban feküdt) oly feltétel alatt, ha netán idővel H. Tamásnak törvényes örökösei jelentkeznének, azokat ő vagy örökösei 10 írttal kötelesek kárpótolni. Azonfelül a többi káptalani jobbágyok és polgárok módjára köteles megadni a házra eső évi bért (census) és egyéb jobbágyszolgáltatások terhét is viselni tartozik.4) I. Ferdinand 1551-ben Győr megerősítése ügyében biztosokat küld ki, a magyar kamara pedig Pozsony-, Moson- és Győrmegyét utasítja, hogy a város megerősítéséhez hozzájáruljanak; s mivel Pozsonymegye ettől vonakodott, I. Ferdinand további makacsság ’) Czech, id. h. XVI. köt. oklevélgy. ‘) V. ö. Salamon Fér. Magyarország a török hódítás korában 130. 1. Szalay László: A magyar történelemhez. I. köt. 40. 1. *) Zabó Lukács a városkapu mellett fekvő házát, melylyel délről Koz- mych Mihály kanonok háza s nyugat felől a Kábakapu szomszédos, eladja 40 m. írtért. Gy. kápt. felv. j. I. köt. 122. 1. *•) R. K. Győri Közi. 1864. 81. s köv. sz. 3
