Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
124 tek ; ennélfogva Preiner János, a győri végek főkapitánya, Francisco de Courir mérnökkapitányt és Pflaum Lénáit G. soltészt bízza meg az uj telekkönyvi felvétel eszközlésével. A megbízottak a magyar nemesség és polgárság, a városi hatóság és a katonaság köréből meghívott egyénekkel 11 tagból (5 magyar) álló vegyes bizottságot alakítottak, mely Gyó'r-belváros háztelkeit 1617- ben újra felmérte. Az utcák és közök uj nevoket kaptak ; a ház ak és a birto kosok nevei egymásután következő sorrendben a legnagyobb pontos-ággal vannak felvéve. Az ilyképen összeállított telekkönyvet a bizottsági tagok gyürűpecsétjök és sajátkezű aláírásukkal hitelesítették (90. lev.). Ehhez járul II. Ferdinand nagy császári pecsétje s Springer aláírása. A IV. számú vagyis 1634. évi tkkönyv és az 1703. évi másolat is az 1617 ki telekkönyv alapján készült; az utcák elnevezését mindakét telekkönyv megtartotta. A IV. sz. csak annyiban különbözik a III. számú tkkönyvtől, hogy felveszi az időközben történt építkezéseket és eladásokat, szóval 1634-ből híven feltünteti a házbirtokosok névsorát és a telekviszonyokat. Nem közöljük, de egyes érdekesebb adatait átvettük az 1617. tkkönyv szövegéhez. Az V. sz. (1703) tkkönyv. I. Lipót a gyó’ri polgárság kérelmére 1703-ban elrendelte, hogy Győr-belváros összes polgári telken épült házai újra összeirassanak; minthogy a beépített telkek fal- hosszusága vala az adókulcs alapja, az időközben történt építkezések folytán a régi telekköuyv kiigazítása felette szükségessé vált. A felvétel eszközlésére kiküldött bizottság a győri négy hatóság (megye, város, német és magyar katonaság) küldötteiből alakult ; munkálatának eredménye az 1703. évi tkkönyv. Ez a lakhelyiségek részletes felvétele szempontjából jóval túlszárnyalja az előbbieket; más részről azonban rövidségre törekvő szerkezeténél fogva a város alaprajzára nézve még sem nyújt oly könnyű és biztos áttekintést mint az 1617. évi tkkönyv. A házbirtokosok társadalmi állása és hatósági illetősége mellett statisztikai pontossággal látjuk feljegyezve az egyes házak lak- és egyéb helyiségeit; hátránya, hogy a más utcákban már felvett sarokházakat minden jelzés nélkül egyszerűen átugorja, a keresztutcáknál a sarokházakat sem jelzi pontosan ilyenekül. A Szt.- István-utca és Szt.-Irare köz e nevök alatt nincsenek önállóan feltüntetve (121. lev.).
