Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
20 Benedeknek eladja (1539) 60 magy. ftért.1) Konrád bécsi kereskedő s Győrött letelepült polgár a nagy-piac-utcában fekvő s vétel utján szerzett kőliázát a pincével, udvarral és kerttel együtt 85 ftért eladja (1539) Zabó Ferencnek. Barber János győri polgár özvegye a piac-utcában — a vár felé — fekvő háztelkét a kerttel és udvarral együtt eladja 13 ftért.2) E szerint a mai király-utca tájékán kelle feküdnie. A Sz t.-E r zs é b e t-u t ca. A káptalan aSzt.-Erzsébet-utcában reászállott s a Szt.-Erzsébet-templommal átellenben fekvő házat eladja (1543) hat írtért.3) Soós Mátyás győri lakos egy kőházat ad el nagyécsi Ambrus deáknak (1538), mely ház a városban fekvő4) Szent-Erzsébet-kolostor nyugati falához volt építve. 1555- ben^a győri káptalan ő nagyságának, Lentulus Márknak — a káptalan irányában szerzett érdemeiért egy házat adományoz, mely a Szt.-Erzsébet-kolostor utcájában feküdt; a káptalan egyúttal — Márk életfogytáig — felmenti a házat minden jobbágyteher alól. A kolostor, mely ek koron (1555) már romjaiban bevert, keletről szomszédos volt e házzal, nyugatról — egy utca közvetítésével — Kalmár András polgár volt a szomszédja.5) A Stádel-ház vonalán (keletre) fekvő Szt.-Erzsébet-utcát tehát itt egy utca keresztezte, melynek nevét nem ismerjük (ma Újkapu-utca). A Szt.-Erzsébet utcának tehát az adatok alapján a városban, Káptalan-Győrben kelle feküdnie; mert a kolostor szomszédságában lakó jobbágyok (polgárok) gazdátlan telkeivel — földesúri joga alapján — a káptalan rendelkezik. A város fogalmát nem terjeszthetjük ki a későbbi Újváros elején esetleg fennállott néhány házra. Újváros alakulásáról föntebb volt szó ; ha tehát az újabb telepedé- sek utján alakult Újfalun (1548) kivül a régibb keletkezésű Szt.- Erzsébet-utca is itt feküdt volna, úgy e terület, mely viz által van Káptalan-Győrtől elválasztva, bizonyára legalább is oly külön részét képezte volna Káptalan-Győrnek, mint ahogy képezte a viz által el nem különített Szent-Benedek-utca, És ez esetben kétségtelen, hogy adórovás alá eső jobbágylakóit az 1518-ki adórovó saját utcájok neve alatt veszi föl és igtatja vala be őket a porták lajstromába, a minthogy az a Szt-Benedek-utcával meg is történt. ') Gy. kápt. felv. jegyzők. I. köt. 37. 1. 2) U. o. I. köt. 34. 29 1. 3) ü. o. I. köt. 78. 1. 4) ia ipsa civitate nostra penes claustrum sanctae Elizabeth ad parietes muri ipsius claustri a parte occidentali fundatae . . . U. o. I. köt. 22. I. 5) U. o. II. köt. 26. 1.
