Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
110 számára igényelték; a káptalan földesúri jogait, a vármegye és város hatóságkörét, az országos törvényeket lábbal tapossák, s úgy a megye mint a káptalan és város llenbatásával szemben folyton utasításaikra hivatkoznak, miket beigtatásuk alkalmával kaptak a királytól,1) s melyeket e fontos végvár érdekében teljesíteniök is kell. Az őrségi soltész hatósági hivatala teljesen ez igényeknek megfelelően s önállóan vala szervezve; a hatósága alatt állóknak a felvallásokat (eladás, Y<tel, szerződés) a soltész hivatalában kelle eszközül- niök stb., szóval hatalma dologi és bűnvádi, katonai és polgári ügyekre egyaránt kiterjedt; 1650-ban azonban a felvallások eszközlésétől eltiltatott.* 2) A győri főkapitány által gyakorolt vagy igényelt polgári hatalomkor részletes megvilágítása nem célja az értekezésnek; mindamellett, hogy a vár területén s a lakossággal szemben gyakorolt hatalmokat némileg mégis megismertessük, közöljük Heister főkapitány érdekes rendőri szabályzatát, mint amelynek legtöbb pontja összevág elődeinek hasontermészetü utasításaival.3) Rendőri szabályok. A gyó'rvárosi nemesi és polgári, továbbá a gyalog és lovas katanaságnak, a regiment-alattvalóknak és egyéb városi lakosoknak ezennel tudtokra adatik, hogy a közjó és rendőrintéz mányi szempontokból megállapított következő pontokat tartsák irányadókul: 1) Ünnep- és vasárnapokon az isteniszolgálat tartama alatt v boltokat kinyitni, vásárt űzni, bort mérni vagy a molnároknak őrölniük nem szabad ; a délelőtt való vevés és eladás — akár pénzért akár pénzértékért — birság terhe alatt eltiltatik. Épígy a titkon vagy nyíltan űzött játékok, a tekézés stb. szintén betiltatnak; ezek helyett kiki az isteniszolgálat látogatására köteleztetik. 2) Az istenkáromló első ízben komoly feddésben részesül, másodízben vasra veretik, harmadizbén nyelvével a pelengérhez kötözte- tik s végül a várból kiutasíttatik. 3) A magyar és német nemzetbeliek kölcsönösen óvakodjanak egymás sértegetésétől, a gyűlölködéstől; erre okot egyátalában ne szolgáltassanak, hanem békés egyetértésben éljenek. 4) A magyar és német gyalog és lovas katonaság, a regimentalattvalók, a polgárság s egyéb városi lakók (iparosok és kereskedők), a gyalog és lovas parancsnokok írásban kapták meg ama rendeletet, mely számukra kitűzi ama helyet és állást, melyet ellen‘) B. köz. hadiigym. ltára: Kriegsarchiv 1612. 953. sz. 17IS13/.. 2) Gyó'rmegy. ltár. A. csőm. I. jegyzők. 3j Raaberische Pragmatik 1713 ls/4. B. köz. hadiigym. ltára : Kriegsarchiv.
