Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
29 gondoskodtak róluk, sokszor eltemetetlen rothadtak el a rabszolgák közös temetkezési helyén. A rabszolgák érdemeik alapján majd az egyesek, majd az állam eszközlése folytán szabadon bocsáttattak, azaz szabadosokká lettek (libertus, libertinus). A szabadossá avatás ünnepélyesen vagy csak egyszerűen történt.67) Ha teljes jogú polgár és ünnepélyesen bocsátotta szabadon rabszolgáját, ez esetben a szabados is római polgárrá lett; ellenkező' esetben nem nyerhetett polgárjogot. Az urától betegsége miatt elbocsátott rabszolga e tény által egyszerűen visszanyerte szabadságát08). A szabados és korábbi ura között (patronus) bizonyos kegyeleti viszony fejlődött ki, mely a szabados haláláig tartott. Esetleg támogatni, sőt ha tönkrejutott, el is kellett tartania patronusát. Felvette ura nemzetségnevét, tógát öltött, megnyi- ratta fejét és ezóta bizonyos rokoni kötelék fűzte őt urához s annak nemzetségéhez. Együtt temetkeztek. Ura ellen sem bűnvádi, sem polgári pert nem kezdhetett bírói engedély nélkül. Szabadosnő (liberta) patronusa engedélye nélkül nem mehetett férjhez; polgár és szabadosnő közötti házasságot (és viszont) a rómaiak nem tartottak tisztességes viszonynak. A patronusok szabadosaik hátrahagyott családjának természetes gyámjai valónak. A szabados hagyatéka felét lefoglalhatták, ha a szabadon bocsátás alkalmával (anyagi szolgáltatásokra vonatkozólag) tett ígéreteit nem teljesítette. Ha szóval vagy tettleg megsértette patronusát, ez följelentette őt a községi hatóságnál, mely a bűntett minőségéhez képest sújtotta a szabadost. Commodus császár rendelete szerint a patronus szabadosa megfenyítését a maga részére követelhette; ha ez sem használt, a patronus eladhatta őt a maga javára. A szabados halálával azonban e viszony pártfogója vagy családja irányában megszűnt; gyermekei teljesen szabadokká lettek (ingenui). A szabados rendszerint ki volt zárva a papi és magasabb állami hivatalok köréből ; de a légiókba a császárok korában már fölvétettek. A rabszolgák és szabadosok közötti átmenetet a föld- mivelő jobbágyok közvetítik (coloni, rustici, inquilini), kik 67) A szabadon-bocsátás különböző nemeit 1. Pauly id. m. IV. B. 1027—1029. ®8) Suetonius : Claudius o. 5.
