Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880

26

viselő vala.60) Az olasz Firenze városának főnökét még a középkorban is „defensor“ név alatt említi az oklevél.61)

A tartományi városok lakóit a császárság két első századában a polgárok és alattvalók képezték. De a mióta Caracalla a polgárjogot mindnyájára kiterjesztette, a polgárok kiváltsága megszűnt. A városok lakóit ezóta a nagyobb földbirtokosokból álló decuriók, senatorok (nagybirtokosok, kik csak tiszteletbeli tagjai a curiának, a községi adókhoz nem járulnak s kinpadra nem vonhatók) és a nép képezte. Az előbbiek képezik a város aristocratiáját, vezetik a községi ügyeket és census alapján (25 hold föld, utóbb 300 arany értékű vagyon) egészítik ki soraikat. A nép fogalma alá tartoznak a kisbirtokosok, iparosok és kereskedők, kiknek azonban nem vala befolyásuk a községi ügyek intézésére. Utóbb, ha a törvény által előirt vagyoni feltételekkel birtak, szintén felvétettek a decuriók sorába.

A császárság korában a municipium-joggal bíró városok élén a két főbíró és két rendőr hivatalnok áll (quatuor viri iure dicundo, qua- tuor viri aediles). A főbíró elnökölt a tanácsban és gyűléseken; ők kezelték a közigazgatást és bírói hatáskörükön kívül végrehajtó hatalommal is birtak. A törvénykezést a császári rendeletek és a tartományra vonatkozó különleges utasítás szellemében kezelték, — folytonos tekintettel a benszülöttek törvényeire, amennyiben t. i. azokat a római törvények nem módosították.

A főbirák hatósága mellett szerepelnek a quinquennalisok (duumviri), kik a város vagyoni, adó s egyéb anyagi ügyeit kezelték. Cen- sorféle hatáskörüknél fogva ők eszközölték a vagyonbecslést, ez alapon vetik ki az adót és vesznek föl egyeseket a decuriók rangosztályába. A községi költségvetés megerősítése a tart. kormányzó hatásköréhez tartozott. Segédjök és ellenőrük a „curator“ vala. Az aedilisek hatóság köre kiterjedett a középületekre, utakra, fürdőkre, vásárrendőrségi ügyekre s kisebb ügyekben bíráskodtak. A quaestorok a pénztárt kezelték stb.

A decuriók a tanács tagjait, a tisztviselőket — évi választás alapján — a saját rendjökből alkották és egészítették ki80 * 82).

E jog fejében azonban a decuriók — saját állami adójukon kivül — viselték a község összes beligazgatási terheit, díjtalanul szolgáltak, sőt a szokás alapján a nép számára költséges ünnepélyekről is kelle gon doskodniok vagy közhasznú építkezéssel örökíték meg nevöket. A nép csak az állami adók és vámok különféle nemeit viselte és katonáskodott

80) Pauly id. m. 5 B. 489 1.

61j Dr. Szalay: Városaink a XIII században. 1878. 58 1.

82) Pauly id. m. II. B. 886 1.