Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880

17

Pannonia eszerint a római uralom idejében uj míveltség tűzhelye s védfala lón. A császárok gyakran tartózkodtak itt, hol a kereszténység már a harmadik században tért foglalt. A római míveltség befolyása alatt a kelták fa- és sövény-gunyhóit kőházak váltják föl, római szabású falvak és városok alakulnak a kelták szálláshelyein, a kereskedést és közlekedést jó karban tartott úthálózat könnyíti. A parlagon hevert térek mívelés alá vétetnek, fürdők, villák, vízvezetékek s a római kényelem és fényűzés szülte egyéb szükségletek a rómaiak utján terjednek a barbárok között is. Győr és vidéke hálás talaja e klaszszikai kor mívelődési emlékeinek, miket évezredes sírjából csak most kelt uj életre a régiség emlékein lelkesedő régiségbuvár.31)

A római élet egykori fényének Pannóniában hátrahagyott emlékei bizonyítják, hogy lakói az anyagi míveltség terén sem állhatták a fejlettség alanti fokán ; habár a III. század első felében élő C. Dio e tekintetben kedvezőtlenül nyilatkozik. Szerinte Pannonia népe vad, égalja zord, az . emberek igen rosszul táplálkoznak. Sem a talajt, sem a levegőt nem találja kielégítőnek. Minthogy igen szigorú telök van, csak kevés szőlőt és olajfát mívelnek ; leginkább árpát és kölest termesztenek, ezzel táplálkoznak. Árpából italt is készítenek32.) Alig szenved kétséget, hogy a déli égalj és kulturviszonyok szolgáltak mértékéül a pannoniai állapotok e túlszigoru megítélésében. Legalább a Közép-Duna mellékére, hói a római élet legvirágzóbb vala, alig vonatkoztathatjuk szavait.

Miként egyéb tartományokban, úgy Pannóniában is észlelhető a római civilisatio azon általános jellege, mely az anyagi mívelődés terén is nagyobb és pedig belföldi haladást feltételez. A gyarmatokat anyagilag lehetőleg kizsákmányolni vala kezdettől fogva a római politika egyik főcélja. Éhez képest a meghódított népeket földmívelésre és segélycsapatok kiállítására szorították33). Az sem szenvedhet kétséget, hogy

31) L. Méry E. fó'gymn. muzeum-őr évi jelentéseit a tó'gymn. 1875/76, 76/77, 77/78, 78/79 és 79/80-ki értesítőiben. V. ö. Stachovics R: Győrmegye régészeti térképe Gyó'r v. és m. egyet, leírása.

32) „Pannoni habitant ad Istrum'fluvium a Norico usque ad Mysiam Europaeam, Dalmatis vicini.“ D. Cassii N. Romanae hist. 1. 49. p. 254. baseli kiadás 1558. Y. ö. Ammian M. 26. 8.

S3) Az clsőró'l tanúskodik különösen Probus császár levele, melyet a senatushoz intéz: „Omnes iám barbari vobis arant, vobis iam serunt. Arantur Gallicana rura barbaris bobus et iuga Germanica captiva prae-