Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1878

— 5 — közelíti, a másik már eléri, a harmadik meg túlhaladja eszményét. Tekintsünk körül s kérdezzük: hány Fal udi Ferencben él újra részben Pázmány Péter ? Hány Berzsenyiben él újra Virág Benedek ? Hány Kölcseyben él újra Eötvös József báró? Hány Horvát Endrében él újra Baróti Szabó Dávid ? Eötvös József báró túlhaladta eszményét, Faludi, Berzsenyi elérték, Horvát Endre túlhaladta Baróti Szabó Dávidot, de csak megközelíté mindkettójök eszményét Virgilt. Erdemeiket, hibáikat mórlegelhetjük, de azt őszintén ismerjük be, hogy az irányt az utmutató eszmény féle mindvégig rendületlen követték : nyelv által a nemzetiség biztosítására kifejtett tevékenységökben. S ha Toldy szerint Dugonics Endre nemzeti irányával az eredeti magyar gondolkodás-, érzés- és kifejezésmodort hozta be az irodalomba, s intést adott irótársainak, miszerint azon pólus, mely felé az irodalom hajóját kormányozni kell, nem más, mint a nemzeti valóság: Horvát Endre nemcsak megtartotta ezen irányt a classicai elem közvetítésével, hanem már ódai lengületü, époszi eléadásu, hőskölteményszerű kisebb műveiben első megteremtője levén a classicai époszi nyelvnek és méltóságos, harsogó hexameternek : Árpádjában Vörösmarty Mihálylyal, Debreczeni Mártonnal, Czuczor Gergelylyel a classicai nemzeti époszt tetézi be. Életrajzában bölcsőtől sirig híven kisérjük a nevelés és oktatás, irók és iiodalom, vallási, politikai, nemzeti tényezők hatása alatt kiképzett irót lelkipásztoxú bokros hivatása közepett ; jellemezzük a honfoglalás hősköltőjét, már kisebb elbeszélő költeményeiben is a hó'sköltői dictio és a hexameter megalkotóját; a nyelvújítás túlkapásai idején a mérséklő orthologot, de egyszersmint szerencsés neologot; méltányoljuk mint vallási irót, egyházi és akadémiai szónokot. Ha ez csak részben sikerül is: feliállítva a negyedik emlék a haza könyveiben, az utókor tiszteletében. Emlékkő az élet és tudomány lakán, sirkő a rideg hamvak fölött: ime az élő emlék t. olvasóink szivében. A győri egyházmegye, a pannonhalmi főapatság, a magyar akadémia ciprus-lombokat ültettek a sirra, költeménykoszorukkal, ékesszóló beszéddel áldoznak a koszorús költő emlékére — sirnál és háznál: ime a szerény nefelejts Horvát Endre életkertjéből, az egykor általa látogatott győri tanoda falai közöl. Amint Horvát Endre születése századik évfordulója ünnepélyének eszméje fölvillant: elhatározók mi is magunkat