Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

hol a menhelyes közönségesen száműzetéssel és vagyonkobzással bűnhődött, már lG24-ben; Franciaországban 1539. és 1547-ben — habár eredménytelenül, de ismételve beszüntették a menhelyintéz­ményt. Mindez irányokkal ellentétben XIV. Gergely pápa „Cum alias u bullájában eltörölve elődeinek bárki javára adott kiváltságait (1591), a menhely ügyet ismét egészen az egyházi törvényhozás ha­táskörébe tartozónak nyilvánította; de utódjaival XIII. és XIV. Benedek pápákkal együtt — tekintettel a még mindig hiányos és kegyetlen törvénykezési viszonyokra -— a menhelyügyet összhang­zásba igyekszenek hozni a társadalmi rend érdekeivel. Szegedi 8 3) a pápai constitutiók alapján összegezi a mult szá­zad elején uralgó tanokat. Szerinte az általán elfogadott egyházi menhelyekhez tartoztak hazai szokásaink szerint a templom köz­vetlen szomszédságában fekvő lelkészi lakok is (körülbelül 60 lé­pésnyi távjlban), főleg ha magánházak által nem választatnak el attól. Az egyházi menhelyeket igénybe vehetik : 1) A nagyoob ki­közösítés alatt levők (még a kerülendők is) s a tilalom alá vetet­tek, h 4) valamint az eretnekek, ha nem eretnek voltuk miatt keresnek menhelyet; utóbbi esetben ott vallási ájtatosságukat is szabadon gyakorolhatják. 2) A szökött katonák, kik a tényleges szolgálatból megszökve, a büntetés vagy elfogatás elkerülése végett szenthelyre menekülnek. De ha a katonáskodási kötelezettség elől bujdosnak » menekülnek a szenthelyre, tisztjeik követelhetik kiadatásukat s ki is kell őket szolgáltatni, ha a katonai hatóság esküvel kötelezi magát, hogy sem halálos, sem pedig ezzel fölérő egyéb súlyos büntetéssel nem sújtják az illetőt. Mert ha ez utóbbi esetben sem adnák ki, a hatóság erővel is hatalmába kerítheti a menekültet. Minthogy a katona épúgy alá van vetve tisztjeinek, mint a szolga urának, azért az egyház nem veszi ótalma alá a szö­kött szolgát sem, hacsak nem forog fönn olyas veszély, hogy valamely súlyos büntettök miatt a világi hatóságnak fogná­nak átadatni. 8') 3) A zsidók, pogányok, bálványimádók menedék­jogára nézve megoszoltak a vélemények ; némelyek szerint csak azon esetben élvezhetik azt, ha komoly megtérési szándékkal me­nekültek az egyházba, míg mások föltétlen jogot aduak nekik. 4) Az egyházba, kolostorba vagy egyéb ilyes menhelyre jövőt be kell '*) Tripertitum juris hung&rici tyrocinium. Authore R. T. Ioanne Szegedi 17)7. Tyrnaviae. p. II. tit. 51. M) Gury: Compendium Theol. Morális II. köt. H94., 973. 1. Szeredy id. ni. II. köt. 88«. 1. s köv. **) Pichler. Comp. De immunitate Eccl. nr. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom