Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 41 — kiközösítés*) egyházi büntetése alá estek — a szökevényt kiadan­dónak véleményezte. A piisp. helynük a német káplánt bizta meg, hogy az egy­házi törvények értelmében intse meg az alparancsnokot; a káplán azonban túllépve megbízatási körét, a püspök eredeti levelét is kö­zölte a parancsnokkal. Ekkép a katonák a levélből megtudták az előirt teendőket, s fokozták éjjeli zajongásaikat. Ugyanekkor hire futott, hogy a jézustársaságiakat nemsokára teljesen elfogják zárni mindennemű közlekedéstől s megfogják akadályozni a/, élelmi szerek bevitelét, hogy ekként a menekült kiadatását kicsikarják. Es mint­hogy az alparancsnok e rendszabályt már az első napon is fogana­tosítani akart^ s csak a hadbíró befolyásának volt köszönhető, hogy ezt nem tette, azért az ostromzárral fenyegetett jézustársaságiak jó­nak látták a rectort Bécsbe küldeni, hogv ne csupán szenvedő állást foglalva, illetékes helyen tegye meg az ügy érdemében a kellő lépéseket. A helyzet nehéz volt s nem csekély erélyt s tapintatot köve­telt. Országos törvényeink a Xl-ik század óta nem s z a b á 1 y o z t á k, de nem is tiltott á k e 1 a m enhelyeket; a pápai constitutiók értelmében pedig — nem járhattak el máskép, hacsak a constitutiók által kiszabott egyházi fenyítéket nem akar­ták volna magokra vonni. 9) Egyrészről az egyház jogai nak megvédése, másrészről pedig a nyers katonai erőszak le heifi elkerülése forgott kérdésben. Es minthogy a német várparancs­nokság megszokta volt a „sic volo, sic jubeo"-féle elvet hangsúlyozni századokon át az autonom megyei s a városi hatóság irányában, továbbá lábbal taposta a káptalan földesúri jogait is' 0) s a bécsi *) Excommunicatio major, vagyis a nagyobb kiközösítés a bűnöst nemcsak a «mtségek felvételétől és kiszolgáltatásától fosztja meg, hanem azonfölül még kizárja öt az egyházi élet minden malasztjaiból, miután ez oly büntetés, mely nemcsak külsőleg nyilatkozik, hanem a lelket is sújtja. A meghatározott nagyobli ünnepélyességekkel kimondott nagyobb kiközösítés egyházi átoknak (anathemai mondatik. A kiközösítés különböző nemeit, valamint polgári következményeit. I. Dr. Szeredy József id. in., II. köt. 890. 1. s köv. Gury id. m., II. 881, 9 56. I °> a „Cum alias" bulla 8. Hajdan mindazon vétségek, melyek kiközö­sitést vontak maguk után, évenkint újra közhírré tétettek. így keletkezett az „lu foena Doraini" bulla, mely Kómában és több püspökségben évenkint fel szokott olvastatni. Mária-Terézia, mivel fejedelmi jogaiba való avatkozást látott abban, megtiltotta annak az örökös tartomáuyokban való kihirdetését. Végre XIV. Keh •nien pápa 1770-ben annak szokásos kihirdetését Rómában is meg­szüntette, IX. Pius pedig 1869iki „Apostolicae Sedis" constitutiójában azt tel jesen eltörölte. L. Szeredy id. m. II. köt. 896—97. 1. , 0) Matusek ; Történelmi közlemények Győrinegye és város múltjából. • Győri közi. 1875. 74, 91, 100 sz. 1876. 8. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom