Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

nieuhelyjogot s a püspök még sem adatná ki a menekültet, vagy az illető egyház gondnoka a püspöki rendelet dacára is vonakodnék a bűnöst kiszolgáltatni: ez esetben. — kiviheti onnét a biró, de amennyire csak lehet botrány nélkül. XIII. Benedek constitutiójál>an hozzáteszi, hogy ínég akkor is. ha nem volna teljesen bizonyos. hogy valamely bűntény nincs-e megfosztva a menhelyjog élvezetétől, de erkölcsileg hihetőnek látszik, ki kell adni a világi birónak, midőn az esküvel kötelezi le magát, hogy a menekültet ismét visszafogja adni az egyháznak azon esetben, ha kiderül, miszerint az illető bűnténye nem olyas természetű, mely őt kizárná a menhelyről. Ha a világi biró erőszakkal hurcoltat ki a menhelyről oly egyént, kinek joga van ahhoz, akkor nemcsak a biró, hanem vég rehajtó közegei is súlyosan vétkeznek és a nagyobb kiközösítést vonják magukra, mely alól mindaddig fel nem oldozhatok, míg csak az illetőt vissza nem viszik ama helyre, ahonnét kiragadták. Az egyházi törvények (canonjog) az ilyesekre azt rendelik, hogy a püspök őket nyilvános bűnbánatra itéljc és 900 arany lefizetésére kötelezze. E pénzbeli büntetést az esztergomi szentszék 1698-ban ki is vetette Hottván Jánosra (később híres kurucvezér II. Kákócy Ferenc táborában), mert az esztergomi ferencrendiek kolostorába menekült foglyokat onnét erőszakkal kihurcolta. Justinian törvénykönyve^) ugyan halálbüntetést szab a menhelyek sértőire ; de a római jog európaszerte divó használata dacára az sohasem vétetett gyakorlatba. hanem az ilyesek megtorlására mindig a eanoni eljárás vagyis az egyházi fenyítékek használtattak/

9) Hazai törvényhozásunk az 1723-iki országgyűlés alkalmával országos törvénynyel akarta szervezni a menhelyügyet; de miután az országgyűlés az idő rövidsége miatt már nem intézhette el a kérdést 113. teikk), azért annak kidolgozását, hogy kik élvezhessék ezentúl a menhelyjogot, a kir. helytartótanácsra bizza, mely w) I. Leo császár rendeletét. 6

e) Miként a görögöknél a templomok sérthetlen jellege még háborúk idejében is közönségesen megőriztetett, úgy vala ez a kereszténység körében is; de miként amott, úgy itt is a harcok vészes zajában nem egy izben szenvedett csorbát az egyházak sérthetlensége s menhelyjellege. így a többek közt Heister tábornagy hadai II. Ilákócy Ferenc fölkelése idejében a veszprémi székesegyházat feldúlták 11704), századok óta megőrzött kincseit elrabolták, a nagyprépostot megsebesítették s társát megölték niagábau a templomban; a szt. ostyákat a földre szórták s az oltámkat vérrel fertőzték. L. Széchenyi P. kalocsai érsek levelét Katonánál: llist. CriL T. XXXVI. p. 540—541).