Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 23 — vei méisékelt törvényein' 9) lényegesen enyhített. Az egyházba menekült tolvajokról azt rendeli: Ha a toivajlásról vádolt egyén az egyházba menekülne, nem ítéljük azonnal a toivajlásról bűnösnek, hanem a bíró azon egyház papjával kérdezze meg őt, valljon bünös-e vagy nem ? Ha bűnösnek vallja magát, az egyház kedveért ne vakítsák meg szemeit vagy egyéb testrészeiben ne csonkítsák meg őt; ha pedig azt állítja, hogy ő nem tolvaj, ne - vonják meg tőle az önvédelmi jogot; de ha utóbb a bűntény bebizonyulna reája, az egyház meg nem mentheti őt a téntirt büntetéstől. 6 0) Az árpádházi királyok korában különben az egyházi fenyítékek a polgári igazságszolgáltatás terén is nem csekély szerepet játszanak. Kálmán kir. is többrendbeli bűnösök (atyagyilkos, emberölő, gyer rnekvesztő, nőrabló, gonosztevő, házasságtörő) elitélését a püspökökés főesperesekre bizta. A püspököknek két házat kelle tartaniok nyilvános vezeklők számára. 6 1) A törvénytáron kivül a menhelygyakorlatnak legrégibb okleveles nyomát szt. László 1091 iki levelében találjuk, melyszerint aki a sümegi egyház (Abbatia S. Aegidii) előcsarnokába mint menhelyre vonul, ott testi s lelki vigaszra találjon s még vagyonában is sértetlen maradjon. A csarnokot (átrium) sértő a törvény szabta büntetés kilencszeresét fizesse meg (le em paíriae persolvat undecuplum). Aki az egyházat vagy szentjeit megsérti (praeter átrium), avagy a királyi rendelet ellen vét, 50 márka aranyban (cocti auri) marasztaltassék el. e a) Thuróei krónikásunk szerint a lázongásai miatt megvakított Almos herceg életét Kálmán király dühe elől csak a menhely védte meg. 6 3) • 9) Legenda S. Ladislai. Endlichernél 237. és köv. Colomanni Reg. Decret. Hb. I. c. 84. M) U. o. c. 50. Kovachich : Vestigia Comitiorum p. 83. •*) Fejér: Cod. dipl. eccl. et cini. T. I. p. 649. *•) Ulasz orvosa. Draco, az erős főfájásban szenvedő király agyvelejét tapaszaival kifolyatta ; e fejbaj.inak róható föl a különben kegyes kir. kegyetlen elhatározása. Chronicon p. II. c. 62. Scriptor. rer. hnng. Sehwandtner p. I.: „Postea autein iniit rex consilium cum sceleratissimis Mark, filio Simae et Achille, filio .Jacob et cum aliis comitibus, quorum consilio Ducem et fi'.ium ejus de greinio matris sitae extractum excaecaverat : misitque quendam nomine Benedictum, tilium Both, apprehendere ducem, ue forte mortuo rege ipse ei succedoret. Cumque Benedictus recessiset. Dux (Álmos) ante monasterium (Dömös) sedebat plangeos dolorem proprium. Qtii cum audisset, qnod equites festinanter venissent, praesensit animo sibi periculum imminere et fecit se introduci in monasterium ettenebat manibusaltare s. Mai iae Virginia, ut saliem pro reverentia Dei et sauctorum eins eum inde abstr&here non praesumerent Benedic'us antem .... sacrilega« mann« iniecit in enm et tenentem altaria
