Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 20 — hatalom kezelőit megkoronázta, esküt kivánt, hogy mind népeik, mind az egyház jogait megőrzendik, hogy atyailag és igazságosan fognak kormányozni s az isteni és emberi törvényeket tiszteletben fogják tartani. Oltalmazta a fejedelmeket pártos alattvalóik s viszont a népet is megvédeni igyekezett az esküjökről megfeledkezett íejedelmek zsarnoksága ellen. Eljárásának szükség esetében hatalmas szellemi fegyverekkel adott nyomatékot; ilyenek voltak pl. a népnek feloldozása az alattvalói hűség kötelezettsége alól, az egyházi tilalom (interdictum) kihirdetése vagy a fejedelem kiközösítése. A fejedelmek nemcsak elismerték az egyház törvényhatóságát, hanem azt saját hatáskörében hatalmokkal ténylegesen is gyámolítottak. Állam és egyház kölcsönösen jogokat engedélyeznek egymásnak • de különben is irányadó vezérelvül szolgált a középkorban, hogy az egyházi törvényekkel ellenkező' világi törvények semmisek, s hogy a ker. államok úgy az egyházi mint a világi ügyekben Krisztus szellemében kormányoztassanak. A hajaankorban a polgári büntetés főcélja abban állott, hogy általok megtorolják a bűntényt és elrettentsenek attól másokat. Az egyház érdeme, hogy a büntetés nem annyira a megtorlás, mint inkább a bűnös megjavítása céljából alkalmaztassék. A bűnöst a vallás segélyével megnyerni az erkölcsi rendnek, lelkét az örök életre megmenteni s ekként megjavítva újra visszaadni őt a társadalomnak: ez volt az egyház célja s vezérélve kezdettől fogva. A szelíd és emberies bánásmód által könnyebben vélt célt érhetni, mint a kegyetlen büntető törvények s az embertelen kínzások alkalmazásával. 4 8) A középkori egyházi törvényhozásban foglalt elvek szerint nemcsak a tulajdonképi templomok szerepelnek menhelyek gyanánt, hanem a romai jog alapján a melléképületek, u. m. a sekrestyék, tornyok, folyosók, a fallal körülvett előcsarnokok, a temetőhely, a püspök rendes lakása, minden kolostor, a püspök által felszentelt kápolnák, imatermek, jótékonysági intézetek (pl. kórházak) is. A toledói zsinat már 681-ben a templomtól 30 lépésnyi távolra is kiterjesztette a menhelyjogot. De csak azon egyén, ki menekülési szándékból jő oda, élvezheti a menhelyjogot: ellenben a fogolyképen be- vagy átvitt egyénre az nem terjedhet ki. Némelyek szerint már a templomajtajának, kilincsének vagy valamely megfogható részének puszta érintése is a menhelytermészetével bir. A templomban «) Szeredy. id. in. II. köt. 1318. 1.
