Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 17 — megkísérteni merészli, arra a halálbüntetés várjon. Az élelmet, ruházatot, nyugalmat, tilos megvonni a menekülttől. Az egyházgondnok vagy akire a püspök a templomfelügyeletet bizza, a menekültet a birói rändelet meghallgatása céljából elővezetni tartozik; de csak a menhely területén belül. Adóssági ügyben, akár magánosnak akár az államnak tartozik, a menekült vagy a maga személyében vagy ügyvéd utján védje ügyét a biróság előtt. De ha ettől vonakodik, akkor a rendes törvényes eljárás alkalmazandó. A birói itélet kimondása titán ami ingó vagyont magával hozott, azt az egyház védnöke-, vagy felügyelőjének köteles a fentebbi célra kiszolgáltatni. IIa azt mondja, hogy ingó javai valahol le vannak téve, vagv hogy kikölcsönözte, előrelátóan kell a dolog kifürkészéséhez fogni, s hogyha állítása gyanüsnak látszanék, a helybeli főpap tekintélyével is igyekezzék őt lelkiismeretes elégtételre szorítani. Ami a fő személyek re nézve áll, ugyanazt kell szem előtt tartani kezeseik s megbízottaik javaira, továbbá egyéb házbelieik- s az iigybebonyolított egyénekre vonatkozólag. Ha t. i. a menekültek azt akarnák, hogy velők együtt azok is a templomiján tartózkodjanak. akk >r azok javai is az állami s magántartozások lerovására fordítandók, és rajtok kezdjék meg a letéteményezett s bárhol tartott ingóságok kipuhatolását. Es mindez legyen irányadó a szabad egyénekre nézve. Ha ellenben szolga, jobbágy vagy bármely tőle függő viszonyban álló vagy a családhoz tartozó akár szabad, akár föltételesen fülfogadott személy némi holmik elrablása és elsajátítása után a ^7.t. helyekre menekült, az egyházi gondnokok és ügykezelők, mihel vt a dolog mibenlétéről értesültek, vagy büntessék őket a bűntény minőségéhez mért egyházi fenyítékkel, vagy pedig emberbaráti közbenjárásuk által — uraiktól eszközöljenek ki részökre esküvel erősített kegyelmet. Ezután térjenek vissza ismét korábbi helyeikre, helyre]»'tolva a magukkal vitt tárgyakat. Huzamosabb ideig ugyanis nem szabad nekik a templomokban tartózkodniok, nehogy uraik irányában tartozó köteles szolgálataikat távoliétök folytán elhanyagolják. ők meg az egyház kárára a szegények- és szűkölködőknek >/.ánt költségeken élelmeztessenek. 3 9) A luenlielyjogra még kiválóan nevezetes Justinián 535-iki rende lete, mely szerint: „Gyilkosok, házasságtörők és nó'rablók nem tarthatnak igényt a menhelyre, hanem onnét kivétetvén, itéltesU. o. liat prid. Kai. M*it. («»nstantinopoli. Leone A. III. Coiret. 446. 2
