Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 9 — A római csálád — familia

1) —. Valamint alakulási módja, úgy jogaira nézve is különböző időkben más és más fogalmakat értettek e néven. Noha az állam egyes családokból alakult, s így az utóbbiak időre megelőzték amazt, mégis a családjog csak az államjog érvényesülése után nyert szentesítést az által, hogy a családban bizonyos erkölcsi szokások a vallás hozzájárultával állandósíttatván, magasabb tényezője lőn az államnak. Legrégibb minőségéről kevés tudomásunk van. Valószinü, hogy az állam létesülésével eredeti tulajdonságait a családivak átvette s magába olvasztotta. így nem téves a föltevés, hogy a Romulus-féle állam nem volt egyéb kiterjedt családnál, melyben a főpapi és királyi tisztet itt személyesen, amott a családapa helyettesíté; tehát a családközpontja, egysége a királyban, illetőleg családatyában egyesült. Közönségesen család alatt oly egységét értették az akár szabad, akár rabszolgai viszonyban levő egyéneknek, kik vagy származás-, vagy birtokjognál fogva egy közös fő alatt voltak összekötve. Igen sokszor azonban élettelen tárgyakra és birtokra is kiterjesztették annak fogalmát. Szorosabb érteményben pedig a család nem volt más, mint azon házi társaság összesége, mely a családatya — paterfamilias — hatalma alatt annak nevét viselve teljesíté minden oldalú rendeltetését. E szerint tehát figyelmet érdemel a családban: a családatya, anya és gyermekek. ') A „família

1- név, melynek összefüggése az Ose Famel, Fámul szóval kétségtelen, jelenti átaláu mindazt, ami valamely önálló egyén hatalma alatt magáiyogilag van. — Gallus. II. rész 1. 1. Lange I. k. 83. 1. szerint Fama-um egyenlő „lakni" szóval. Pitiscus II. k. 130. 1. azt mondja: Familia est coetus famulorum, familiae appellatione omnes, qui in servitio sunt, continentur. Familiam. inquit Cicero pro Caecin. c. 19. intelligimus, quae constat ex servis pluribus; quuin homo familia non sit.