Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 7 — is ebből magyarázható meg: Fortuna Populi Romani, Dea Roma, Fata, maiora és minora. A királyok alatti életök egyszerű s nemes volt. „Rend az államban és családban" volt jelszavok, melyhez a honestas, virtus s később a városban urbanitas — ellentéte falun a rusticitas, — mint ős római erények járultak. De mindezek alapja önzés volt, mely sokszor a legnemesebb célt is az anyagiság szűk korlátai közé szorítá vissza. Minden tettök gyakorlati céllal volt összekötve, melynek fő rugója a haszonelviség; azért e nemzetet bátran realistának nevezhetni. Átalános foglalkozásuk volt a földmívelés, melylyel kezdetben az erkölcsi ártatlanság és az életjózanság együtt jártak. A legjelesebb államférfiak abban nőttek fel s ebbeli foglalkozásaiktól neveztettek, mint: Cincinnatus, Fabricius, Cato Censorius; Asininus, Vitellius, Porcius, Suillius, a Fabiusok, Pisok és Cicerók stb. A fényűzés és ázsiai puhaság közbejötte után a legyőzött népek szokásainak hódoltak. Míg Nurua azt rendelte : Deos fruge colere et mola 8alsa supplicare, most már az uj áradat a vallást is magával sodorta. Hasztalan iparkodtak a Censorok az erkölcsöket némileg javítani, a gazdagok gonosz példái minden bölcu intézkedéseiken túltettek. Folytonos harcokkal levén elfoglalva, szelíd érzeményekre kevésbbé voltak alkalmasak; azért élvezetet többnyire vérontásban, circusi és amphitheatrumi játékokban kerestek és találtak. Innen, míg Görögországban a rutát is iparkodtak — lehetség szerint — eszményíteni, a rómaiaknál a művészet, — noha azok a szomszédos népeknél korán virágzottak, különösen az etruskoknál, kik a királyok alatt Rómában is leltek munkát, — soha nemzeti s így önálló nem volt, nein is virágzott. Közölök a művészi pályára kevesen léptek ; ápolói nálok is az etruskok maradtak. Később szaporodott számuk a kényszerítve, vagy önként beköltözött művészek által, milyenek voltak : Arcesilaus, Zopirus és Praxiteles. Nálok a szép művészetek az átalános romlottság symbolumainak tekinthetők; még templomaik is ocsmány rajzok és képekkel voltak tömve. Hogy Róma oly sokáig emelkedett, az egyéb indokok mellett annak tulajdonítható, hogy az ókor majd valamennyi népe közt a nőnem iránt legnagyobb tisztelettel volt. A nőnem állapota nálok mintegy átmeneti kort képvisel a pogány és keresztény nőtisztelet közt. Még a vallás terén is a legszebb erényeket nők által képviselték. A Vesta áldáiául tekintetett a családnak, s az őt jelképező tűz a tiszta szüzességet képviselte. így állván a nőnem nálok