Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1874
áll; s ez is természetes, mert a heliasták a többi bíráktól soha sem voltak úgy szétkülönítve, hogy egyebütt sehol sem ítéltek volna, mint a Y|Xiata-ban. hanem minden biró részt vehetett minden törvényhozás vagy végrehajtásban, mint t. i. a sors hozta magával. 1) Heliaea eredete. A mi már a heliaea eredetét illeti, a tudósok két részre szakadnak napjainkban. Az ellenvéleményüek közt kiemelendó'nek tartjuk Bergk-et, ki a philologusoknak 1846. Jenában tartott gyűlésén részint külső bizonyítványokra (Arist. Pol. II. 9. Plut. c. 18.), részint belső okokra támaszkodva 2) iparkodott kimutatni, miszerint a heliasták intézménye nem Solontól eredett, hanem hogy későbbi időben, hihetőleg Clisthenes által, hozatott be. 5) Azt mondja ugyanis, hogy általános a vélemény, miszerint Solon a magistrátus azon hatalmát, hogy az az elébe adott ügyek fölött ítéljen, törvényileg meghagyta, csak azon egyet adta hozzá, hogy ezek végzésétől a népgyűlés által választandó birákhoz szabad legyen folebbezni. Ezt Clisthenes megváltoztatta, a mennyiben 850. a népből kiszemelt birák választása által elvette tőlük az itélethozást s a nevezett számú bírákat négy tanácsra osztá, melyek egyikében elnökölt hat thesmotheta, a többiekben egy-egy archon; azonban néha a nagyobb ügyekben mindannyian összegyűltek és ezen gyűlést vjXiaíá-nak nevezték, mert azon helyre gyűltek össze, mely az előtt a népgyülésekre volt szánva, mielőtt t. i. Pnyx gyüléshely építtetett. Végül Perikies azok számát 6000-re emelte, behozván egyúttal a birói díjat s így származott ezen törvényszékek alakja és leírása, mely a szónokok korában fönnállt.' 1) Azonban Bergk két nagy hibát követett el föntebbi állításában: hibázott először, midőn állítja, hogy az általa előadott vélemény általános; mert az egykorú írók s a jelenkoru tudósok nagyobb része az ellenkezőt védi ; hibázott "másodszor a fiOOO számnak Perikies általi behozatásával; mert az egykorú írók elszámlálván a különben jeles férfiú erényeit s kitűnő tetteit — e dologról mélyen ') Schcemann i. h. p. 221. Rergk értekezése kezünknél nem volt, a miért is csak mások kivonata szerint szólhatunk felöle. ») V. ö. Jahrbücher fiir Phil. u. Pa>d. L. kt. 428. 1. *) Schoemann op. acad. I. pag. 231.
