Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1874

— 5 — tályba, s helyébe birtokmennyiségen alapuló négy osztályt ITSXYI, TIpí;/.aT«) állított föl. Az első osztályba tartoztak azok, kiknek jövedelme 500 medimnus gabonát vagy olajat tett; neveztettek pedig ezek 7r£VTax,oaiopioitjLvoi-nak; a másodikba tartoztak a lovagok i ÍTTTÍSÍ;) 400, — a harmadikba a zeugiták (^EuyíTai | 300 medimnussal; végre a negyedik osztályt képezték a thetesek (tHrrsf) vagyis mindazok, kik csekélyebb jövedelemmel birtak. Az elsó' 3 osztálybelieknek nyitva állott minden államhivatal; az utóbbiak csak a gyűlésen és törvényszékekben

1) vehettek részt. íme! mennyire tűnik ki eme törvényhozásból Solon bölcsesége és emberi szelleme, mely által nemcsak a hatalmasok zsarnokságától akarta megóvni a szegény népet, hanem benne a törvények iránti tiszteletet és engedelmességet is fölgeijeszteni, mit leginkább azáltal ért el, hogy a népet is részesítette a törvényhozásban s igy a népmaga adta magának törvényeit. Az athéni nép tehát meggyőződés, és honszeretetből engedel meskedett, nem pedig büntetéstőli félelemből. S ez okozta azt, hogy Athénében minden művészet és ipar élt; ez okozta, hogy ők a balszerencsét, a sok szerencsétlenséget is, mely e népet olyannyiszor sujtá, oly nyugodtan tűrték; s ezek következtében történt, hogy Athen a többi görög államot is, miként a szerető anya fiait, az enyészet s a pusztulás romjaiból kimentvén s uj phoenix madárként hamvaiból kikelvén, az elme szabad működésének ösvényén folytonosan él és szabadságra nézve versenyezhet más egyéb, annyi viharnak ki nem tett nemzetekkel is. A mi egymaga is elég volt volna Solon számára a halhatatlanságot biztosítui, az a törvénykezési ügyek rendezésénél tanúsított bölcsesége volt. Elrendelte ugyanis, hogy a törvények megerősítése, tisztviselők választása, a senatus által elébe teijesztett közügyek feletti tanácskozás stb. mind a négy osztálybeli népet illette, mely népgyűlés

2) minden 35 nap alatt rendesen négyszer történt, renden kivül, mikor szükség volt. E rendszabály — a népfenség eszméje — oly ujdonszerü, oly szokatlan volt, hogy a seytha Anaeharsis egész bámulattal mond/l, miszerint Athénében bölcsek hányják meg az ügyeket, de fölöttük balgák határoznak. A statusügyek élén ugyanis ') L. Cantu C.TS. és Maár. id. h. V. ö. Schoemann opusc. acad. I. p "200: „Constat a Solone ad ouinia iudicia, iia exccptis, quae ®ovtxi dicebantur omnibus civibus Atticis nullo censns et onlinuin diserimine aditum concessum esse...! ! *) A népgyűlés összes hatalmát illetőleg 1. SchoBmaun. Griech Alterthttmer I. 413. 1.