Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873
— 5 — bung" cimii munkája nyomán = 8. 91 5"; miután pedig ez egy oly derékszögű háromszögnek egyik hegyes szöge, melynek ellentett befogója a földsugár (közép értéke = 858.^ 00 2 mf.), nyerünk a nap távolra (d) d = QJ 0o 000 2, , == 19,879.000 mf. arc. o. 91 5 Ha a napnak távola tudva, a napnak átmérője is kiszámít- Napátmérő. ható; ugyanis a napnak látszólagos átmérőjét középértékben heliometerek segélyével = 32' 0. 9"-nek találták. Ennek fele oly derékszögű háromszögnek szöge, melynek mellette fekvő befogója a naptávol (d), és melynek átellenében fekvő befogója a napsugár (P); tehát: 9 = d. tg— = 19,889.000 X tg 16' 0. 4 5" = 92.600; 2 vagy az átmérő 185.200 mf. Miből a nap térfogata a mértan 4 szerint = _ Ha földünk térfogatát egységnek vesz- Nap3 térfoQst szűk, nyerünk a napra = 1,409.725, vagy kerékszámban mill. földtérfogatot. A központkörüli mozgásnál nyerhető képletek segédül Naptömeg, szolgálnak a nap tömegének meghatározására; és pedig oly bolygókkal való összehasonlítása folytán, melyek holdakkal birnak. Azon vonzerő (Gr) nagyságára nézve, melyet a nap valamely bolygóra gyakorol, 4R;r 2 M G = rp 2 ; egyúttal Newton szerint G = ^ 2 ; e két , , , 4* 2RS kifejezés egybekapcsolásából ered M = íjrg— • Hasonlóan valamely bolygó- és holdjára nézve : 4m 2 g = t 1— ' de m g = jT— , miből 4rr 2r 3 m = ti ; összevetvén a fenntebbivel M _ R 3t 2 m ~~ r 3T 2 ' a) Vegyük a hold középtávolát egységül, mely = 51.800 19,889.(50) mf., akkor nyerünk R részére —5]~8ÖÖ— = holdtávolt. Azonkívül a hold egy keringésének tartama, mig ugyanazon
