Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873
— 19 — vének, hogy az emberi ész legfelségesebb virágainak valaha a setét éjben és halálban kérlelhetlenül el kell mulniok ; akkor újból vidám ébredésre kelti azon meggyőződés, hogy ily állapotok csakis időszakaik lehetnek — amint a növényélet álmát a tél jeges lehellete alatt vidor ébredés szokta követni. A Teremtő talán mindjárt kezdetben a természet szervezetét ugy alkotá, hogy a többi világ is, hasonlóan a mi naprendszerünk életéhez, ily időszaki változásokon menjen át; és hogy valamely már tökéletesen megmerevedett naprendszer csak egy rendkívüli tünemény beálltára vár — p. o. egynek a több ezer ködhalom közül való összeütközésére, melyek izzó és legmagasabb hőállapotban futják be a világtért — hogy ezáltal a holt naprendszert uj lángokba borítsák és a légnemű állapotba visszavezessék, amelyből idők folytán a szerves életig lassanként fejlődött. Hiszen 1866-ban máj. 12-én az északi koronában, T. Coronae, (1875-ben AR = 15 h. 54 m. 16s. és j = 26° 16') egy 10—11-dik rangú csillagból hirtelen másodrangú csillag villant fel szemeink előtt — és több más hasonló tüneményről szólanak a csillagászat évkönyvei. De legyen ez bármiképen, a valódi tudomány, miként a valódi bölcsészet nekünk mindig többet nyújt, mintamennyit tőlünk elvesz; és ha világokról szól, melyeknek üterei, szívdobbanásai valaha verni megszűnnek, egyúttal azon útmutatást nyújtja, hogy azon erők, melyek annak életet és fejlődési képességet adtak, nem eshetnek vissza a megsemmisülésbe. A természetben nem veszhet el semmi, és a halálból mindenünnen életnek kell létre jőnie. Jelen rövidletbe foglalt ismereteink a nap physicai mi- Záradék, voltáról kétség kivül tökéletlenek még és sok tekintetben hiányosak ; de ha meggondoljuk, hogy azokat igen rövid idő alatt szereztük meg, hogy az utósó években a megfigyelési módok jelentékenyen javultak, és hogy ezek segítségével ezen fényes csillag vegyi összetételéről és physikai természetéről oly felfedezések tétettek, melyek a várakozást messze túlhaladják, — büszkék lehetünk reá, hogy oly időben élünk, mely a nap physikáját tovább fejlesztette, mint a többi nemzedék mind összevéve. Remélhető, miszerint a jövő nemzedék a már szilárd alapon nyugvó tényeket, az elődök munkálatait kiegészíteni, kibővíteni fogja, és igy még azon számos feladatot kielégítő végmegoldás elé fogja vezetni, melyek jelenleg még megfejtésüket várják. Kitartás a vizsgálódásoknál és uj kísérletek kívántatnak még, melyek a nyert eredmények és azok2*