Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872

— 3 — mészetesebb kalauzt a tanulást és gyakorlatot inint, elválhatlan testvé­reket elhanyagolta volua! Igazán az ilyenekre illik Goethe e mondata: „®ie ftunft bleibt Äunft! wer fte nicf)t burcf)gei)ací)t, 25er t>arf ftcf) feinen Siinftíer nennen ; Jöier f)ilft baé Sappen nidjt: ef) man roaá ©uteé macf)t äftujj man es erft tedit ftd;er fennen." Ezen utánozhatlan és Hellas költészei sorában óriáskint kimagasló költőművésznek életrajzát adják röviden e sorok, a melynek megírásánál főleg Westermann Antal lipcsei tanárnak vBi0rPA<t'0r­i című könyvében foglalt s a jelen tárgyra vonatkozó öt életrajz-gyűjtemény szolgált ere­deti kútfő gyanánt; a melyek elseje Eustathius, — 11GO körül thessalo­nicai érsektől származik. Westermann művében Pindarus életrajza a 25-ik fejezettől a 34-ikig van leirva e cim alatt: 'EY. TOV EVGTU&ÍOV TÓJV THV­őaoixulr naofxßui.üjv ngoLoyor" Eustathius nyíltan bevallja, hogy ez életrajzot rxuzá te m.oÍTuoyov xa\ stíqovs" után készítette. A második cime: „BCos iTirdúoov a a „Vita Vratislaviensis" névtelen szerzőjének 46 és fél sorra terjedő életrajza, szerzőjéről Leutsch Ernő a Göttingábau megjelenő „Phi­lologus" Xl-ik füzetében azt állítja, hogy nem sok hitelt érdemlő adatait Didymus szerfölött termékeny irónak műveiből merítette. A harmadiké : j,IhvSáoov yívoq őioo9-u)d-tv nuocc TOV aoifWTcxTov y.voov QO)[M! TOV MCC/ÍOTOOV" mely Thomas Magister— vagy máskép Theodulus monachustól van, ki ezt 1300 körül régibb korú irók műveinek tanulmányozása után készítette. Legrégibb kiadása Aldustól származik 1513. K. u. A negyediké (.révo;) év. rw> ZOVÍŐK", ki az általa összeállított s hátrahagyott irodalmi közleményekben és sok­felé ágazó tevékenj'Ségében, fáradhatlan szorgalma-, ernyedetlen munkás­sága- s a régi kútfőket és életrajzokat éles elmeéllel kutató fényes szellemi tehetségének adta tanujeleit; föltehető tehát alaposan, hogy ép ily lelki­ismeretes pontossággal járt el Pindarus életrajzának leirásában is. Az ötödik a7, Eustathius által hátrahagyott és Pindarus életét népies nyelven magában foglaló, s hatméretü versekben irt költemény, melyet közönsé­gesen „Vita metrica" nevezet alatt ismernek ; ezek mellett nem mellőzve Heyne, Schneidewiun, Bippart, Rauchenstein, Schwarz és Hóman Ottó tr. ido vonatkozó műveit. De mindezen kútfőknél kitűnőbb és hitelesb adatokat nyújtanak ez életrajz összeállítására maguk a költő müveiben előforduló tények és mozzanatok, melyek, egyenkint és összesen az ő tiszta és feddhetlen jel­lemét, szív- és kedélynemességét, hazájáért lángoló szerelmét, polgártársai iránt való áldozatkészségét, szóval mindazt, mi bel- és küléletére vonat­kozik a legtisztább fényben tükröztetik vissza. * * * A hónára s családjára egykor euyészhetlen fényt árasztandó Pinda­rust születóshelyére nézve majd thebai-, majd cynoscephalaeinak állít­ják a régi, s ezek nyomán néhány későbbi iró is. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom