Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1871
13 német népnél. „Nem úgy akarta I. Henrik — irja a némettörténetiró — a birodalom hatalmát helyreállítani, hogy az egyes törzseket egy uralkodó alá hajtsa, s az országot egy központból kormányozza, hanem azt akarta, hogy valamint a korona abroncsa a fényes drága köveket egyesíti s a földi hatalom legdicsőbb jelképévé alakítja: úgy foglalja össze a királyi hatalom a német tartományokat anélkül, hogy sajátságos életöket megsemmisítené. Saját ügyeiben minden torzs Önálló legyen, s maga rendezze magát régi törvény és szokás szerént; azt háborúban és békében egy herceg vezesse és vezérelje; az intezze az országgyűlésén az országban levő pereket és viszályokat, védje a határokat a betörő ellenség ellen; de amint a hercegek, nem a király által kinevezett törzsfők a birodalom egyes törzsei fölött uralkodnak, úgy a király minden nép s a birodalom minden országa fölött álljon, mint az egész nép legfőbb bírája és hadvezére. 6 3) íme a német királyságban a törzsfők ily hatalma mellett is volt egyeduralom! Hát Magyarországban a királyság idejében I. Endre király alatt Béla vezér, Salamon alatt Géza, László és Xiambert nem függetlenül kormányozták-e a nekik átadott országrészt? Nem küldött-e Zolomér Dalmát király követséget Salamon király alatt Géza vezérhez ? 6 4) Nem tisztelte-c meg Gézát, midőn még vezér volt, Konstantin egyik utóda Dukas nemcsak levéllel; hanem követséggel is? 6 5) S a vezérek ily függetlensége mellett is azt hiszem, hogy Endre is, Salamon is monarcllák voltak! Ez véleményünk Konstantint illetőleg. A belföldi kútfők — Kézai és Thuróczi — adatai a Névtelen ellenében azt erősítik: hogy szövetséges kormány volt Géza koráig. Az a kérdés a Névtelennek, vagy Kézai és Thuróczi krónikájának nagyobb-e a hitelessége? Ivekre terjedne e kérdés megvitatása, azért csak a következőket említjük: 1) a Névtelen, ha mélyen tisztelt Szabó Károlyunk szerént I. Béla alatt élt kétszáz évvel, ha III, Béla alatt élt száz évvel előbb irta a vezérek korát, mint Kézai. Igaz, azt lehet fölhozni Kézai mellett, hogy régi krónikákból vette adatait; de a Névtelen is krónikákra hivatkozik e szavaival : Urunk születésének 884-ik esztendejében, miként az esztendők szerénti krónikákban megvagyon; 6 6) tehát ő is régibb évkönyvet használt. 2) A Névtelen után ismerjük az etelközi szerződést, melyről Kézai hallgat, s épen ezen etelközi szerződés ruházta Árpádra és utódaira a fejedelemséget. Hogy pedig az etelközi szerződés megköttetett, erősiti : a) a székely krónika, melynek hitelességét jeles Szabó Károlyunk megvitatta; erősíti, b) Konstantin, ki azt állítja, hogy Árpád megválasztatása óta annak nemzetségéből tétetik Turkia fejedelme, erősíti, c) a magyar nemzet m lll íj a, mely háromszázadon át Árpád véréből választá királyait. 3) Jeles történetbuváraink is a Névtelent ismerték el első rendű forrásul, mig Kézai hitele csekély számú sajátlagos adatra szorítkozik. 6 7) De föltéve, bár meg nem engedve azt, hogy okoskodásunk alaptalan, hogy Kézai hitelessége egyenlő a Névtelenével, vizsgáljuk közelebbről Kézai azon helyét, melyből a mélyen tisztelt ellenfél ezt következteti, hogy Árpád és közeli utódai alatt szövetséges kormány volt. VA hunok —- írja Kézai —- az Ur hétszázadik esztendejében (nem hétszázadik, hanem 373-ik évben K. u.) egybegyülekezve magok között kapitányokat azaz vezéreket vagy fejedelmeket állitának, kik közöl egy vala Bela... Köve, Kadocsa... a negyedik vezér neve pedig Ethele vala Bendegúz fia... S állítának magok között egy Kádár nevezetű bírót, ki a közhadi népet ítélje, a viszálykodók pereit igazítsa, a gonosztevőket, tolvajokat, latrokat büntesse; ugy azonban, hogy ha azon biró mértékietlen ítéletet hozna, a község megsemmisítve visszavonhassa, a vétkes kapitányt és bírót letehesse, mikor akarja. Mert azon törvényes szokás a hunok vagy magyarok közt Gyeics vezér Takson fia idejéig sértetlenül fen vala tartva. Mielőtt ugyanis a magyarok megkeresztelkedtek és keresztényekké lettek, a kiáltók a táborokban ily szavakban gyüjték hadba a magyarokat: Isten és a magyar nép szava, hogy ez és ez nap, ez s ez helyen kiki fegyverben pontosan megjelenjen, a község tanácsát és parancsát meghallani. í<6 8) Thuróczi krónikájában a hirnök fölhívásában nincs e SZÓ, magyar; íme szavai; mucro sanguinis 6 3) Weber. Weltg. 2. köt. — 6 4) Thuróczi 184. lap. 6 5) u. o. 193. 1. — 6 6) Névtelen VII. fej. Kerékgyártó A. M. O. műv. tört. II. köt. I. füz. 21. és köv. 1. e 8) Kézai II. fej.
