Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1857

15 talanság mások java fölött; a káröröm, vagy ujongó vigság mások szerencsétlensége fölött: — gyűlölet- és irtózattal löki el magától az ész e nemtelen érzelmeket. Végre szükségkép tetszik eszes természetünknek a léleknek szabadsága is, avagy ama tehetsége az embernek, melynél fogva magát akaratilag öntüzte céljai szerint szabadon elhatározva, nem ügyelve szolgailag a tolakodó ingerekre, az állatiságtól egészen függetlenül, mint ura az anyagi természetnek, cselekszik. Az ész eme tetszéséről bizonyságot nyújt minden győzelem, melyet az ész az érzékiségnck követeléseivel ellenkező törekvésű harcában kivívott. Innét származik a szabadság és függetlenségnek érzeménye: nem érzéki, hanem eszes érzemény ez, mely azon tudatból jő, hogy az ember nem rabja a természetnek és nem szolgája az érzékiségnek, hanem hogy a természetnek és érzékiségnek minden hatalma eltörpül; midőn az anyagiság és más idegen erő hatalmának, az ész és lélek saját hatalmával ellenszegül. Legalsóbb fokán ez érzemény az érzéki ingereken vett győzelem fölötti tetszésben nyilvánul; legfölsőbb fokán, az ész teljes uralma fölötti átalános tetszésben (kedélyi) nyilvánul, melyet az ész az érzékiségge! folytonosan szerencsés harcában nyer. Méltó győzelmi énekkel üdvözli az embert e szellemi diadalában a jeles német költő Göthe: „Wenn einen Menschen die Natúr erhoben, Ist es kein Wunder, wenn ihm viel gelingt; Man muss in ihm die Macht des Schöpfers lobén, Der schwachen Thon zu solcher Éhre bringt: Doch wenn ein Mann von allén Lebensproben Die sauerste besteht, sich selbst bezwingt; Dann kann man ihn mit Freudén andern zeigen Und sagen: das ist er, das ist sein eigen." És a latin: „Fortior, qui se quam qui fortissima vincit inoenia" — Lucán. Megnyugtató reánk nézve, ha a nagy embereknek nem csak kitűnő tulajdonit, hanem gyengéit is szemlélhetjük : meri ekkor előttünk látjuk nem csak a puszta eszményképet, mely magas tökélyeivel visszarettenthetett, vagy követésre vonzhatott bennünket; hanem látjuk a valódi képet, a fényt és árnyékot, tehát azt, miben hozzá hasonlók vagyunk, és azt is, a miben tőle külömbözünk (tőle messze vagyunk). Azért szól a szentírás oly szabadon s őszintén hiányaik- és vétségeikről is azoknak , kiket mint követésre méltó példákat számunkra kijelel. Azért oly kellemes az öngyőzelem érzete még a szabadon megengedett esetekben is, minthogy folytonos gyakorlat által az igazi győzelem könnyebbittetik, helyesen véli Göthe, hogy a nevelésnek egy jó részét képezhetné oly eljárás , hogy a gyermekek korán tanulják meg az önmegtagadást, nélkülözést, engedelmesség által. A szülök és nevelők fő teendője annak idején a gyermeket elszoktatni csak saját kénye és kedve szerint cselekedni. Az erő érzete, valamint az itélö tehetség, különösen a testi és lelki erők szükséges használata által fejlesztetnek ki. Azért mondjuk: a szükség erőt fejt, péld. veszély idején ijedt állapotban mesés erőt szok az ember kifejteni. Ennek oka ez: a szükség nyomasztó állapot, e nyomasztó helyzetből menekedni óhajtunk, a nyomasztó erőt pedig csak nagyobb erő által háríthatjuk el, vagyis az által, ha sorsunk fölé emelkedünk. A szükség erőt fejt 1-ör: mert az ember szükségeiben tanulja legkivált ismerni testi és lelki erejét,