Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1853

10 Hogy a kéregnek tüzszármazatu első tömege, mielőtt vizzel elláttatott volna, semmi élőnek lakhelyül nem szolgálhata, világosabb, hogy sem szükség volna körülményesebben fejtegetni. — De a viz által egyedül még nem vala kielégítve az élő avagy szerves lénynek minden követelme, bár a legszerényebb is: azonfölül még a föld eddigi égető hömérsékének is jelentékenyen alább kelle szállnia; mit ugyan már a vizek is siettetének, de az újonnan támadott, s mindenesetre gyakrabban kitörő vulkánok sem kévéssé segitének elő; miután pedig a nemesebb, kivált a növényi éleinek főbb tenyészbelye a száraz: ennek kelle még a mindent elözönlő vízburokból kibontakoznia, hogy rajta a megjelenendő szervesek alkalmas tanyát leljenek; azért is mondá Isten: gyűljenek össze a vizek, melyek az ég alatt vágynák, egy helyre, és tessék ki a száraz (Ter. I. 9.). A mélyben egyre dühöngő plutoi hatal t. i. ez időben nem csak nem csilapodott, hanem a gyarapult földkéregben, s reá nehezült vizekben hatalmasb ellenyekre találván, mint valaha, fokozott erővel folytatá dulásait; s vagy kitört vulkán alakban, hol csekélyebb ellenszegülésre talált; vagy, hol utat nyitnia nem sikerült, helyén a kéreg fölnyomásával tágita, óriás erejéhez mértt emelkedéseket képelvén rajta. És igy merült föl, s emelkedék ki lassankint a száraz a vizekből, s ezeknek igen természetesen a mélyebb helyekre huzódtával mindegyre jobban kitetszék; eleje'nte ugyan csak egyes szigetek alakjában, de a folytatott belmüködés következtében növekedő terjedelemmel. A száraznak kiválása után semmi nem gátlá többé e földön a szerveseknek előteremtetését; mit az irás szerint is ekkoron teljesített a mindenek alkotó Ura. — Ezen időpont nem csak a föld történelmében a legnevezetesebb, és fenségesebbek egyike: hanem egyszersmind legjelentékenyebb a természetvisgálóra nézve; mert ezentúl a föld éleiére vonatkozó visgálatok szilárdabb alapra helyezhetők, a letűnt szervesek maradványaiban mindenütt nyilvános nyomokat, és biztos vezetőket lelvén. Ugyan is: épen a szerveseknek visszamaradt nyomain indulva tudjuk határozottabban ama változásokat, és viszontagságokat, melyeket első megképülte után szenvede földünk, mielőtt jelen állapotát megnyeré. Többször álla ki mindent földúló általánosb forrongásokat, melyek által letépetett ismételve fő éke, romba temettetvén minden, mi rajta élő volt, hogy az örök végzet szerint uj, s nemesebb élet tenyésszék helyökön. Romjaiból t. i. mindig megujulva, és ifjodva kelt ki, s a Mindenhatónak alkotó szava egyre tökélyesb, és fölsőbb rangú lakókkal népesité öt; mert mikint kifejlődése koronkint történt: ugy szinte nem lett volna képes azonnal kielégíteni követelmeit a magasabb fokú élő teremtményeknek. A szervesek első megjelenésének idejét illetőleg: mily bizonyos, hogy igen hosszú idő folyt vala e, miglen földünk elfogadásukra alkalmas leve; épen oly bizonytalan és meg nem határozható, mikor jelentenek meg először? — Azért ennek ugy is sikertelen kutatásával fölhagyván, teremtéstörténelmünknek fonalát fogjuk ismét föl, hogy megláttassuk a következőkben is, mennyire megegyező Mózes könyve korunk ide vonatkozó könyveinek tanaival. Ama hatalmasabb vegyfolyamat által, melynek, mikint érintők, az őstengerben szükségkép előidéztelnie kellett, a földnek légköre, mely különben sem látszik ezennel még teljesen kitisztulva voltani, nagyobb mennyiségű szabad szénsavval foglaltatván el, alig lehete képes egyéb, mint a növényi élet föntartására; azért ennek kelle mindenek előtt virulnia a földön : annál inkább, minthogy az állatvilág is föltételezi e megelőzést, mert nélküle fönállhatása nem lehetséges, még a ragadozók is, legalább közvetve, t. i. zsákmányaikban a növény országból vévén táplálékukat. — És épen ezen országát a szerveseknek lépteli föl legelöl az irás is, hol miután látá Isten , hogy a száraz, és vizek elválása jó, avagy alkalmas vala, mondá: teremjen a föld zöldéi ő, és magzó füvet, és gyümölcsöző fát (11. v.); s valóban az alsóbb rétegek egészen elárasztvák növényi maradványokkal; a szénié (A nj h r a c i t), a kimeríthetetlen kőszéntelepek elegendő tanúi a minden képzeletet túlhaladó első kori növényvilágnak. Jóllehet pedig növényi teremtetésröl nincs többé az Írásban szó, legkevesbé sem következik, hogy tán minden nemű, vagy inkább tökélyü növény egyszerre teremtetett légyen; a fokozatos fejlődést a tapasztalat minden kétségen túl helyzi, mert a legrégibb képletekben alig akadunk egyébre, mint, noha óriás nagyságú, de legegyszerűbb alkatú rejtvenőszökre; és csak később, s egymást követve tűnnek föl az egy- és kétszikűek uralmának nyomai. — Ez azonban az irás érdeméből mit sem von Je; mert, ha épen tetszik, az idézett szavakból igen egyszerűen kihozhatni a fokozatos sort a növények