Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1853

Földünk történelmének vázlata. A tudományoknak ujabb, s Virágzóbb kora az ismeretek minden ágát fölkarolta ugyan: de mégis a természettudományokat egyetemesen látszik kiválóbban igényébe vetteni; mert midőn a többi tanszakokban a valódi uj fölötte csekély, a természet körében tett fölfödözések sora szinte kimerithellen; és midőn egyebütt a mi újnak mutatkozik is, többnyire alig más, mint a régibbeknek átalakitása, s bennök csak az alak uj, és nem a való: korunk természetszaki újdonságai nem csak alakilag, hanem valóban is azok. — A jelen a természetnek óriás könyvéből számos oly titkokat olvasa ki, melyeket az mind ekkorig híven megőrze, és csak nem igen régen is még elérhetleneknek tartának. A természettudományoknak korunkban jelentékenyebb lendítést nyert, s kedvezőbb pártolásban részesült egyik ága kétségtelenül a mi földünknek természetrajzát adó földtan (Geologia) is: és pedig mind elméleti, avagy annak képülését fejtegető föld képi e (Geogonia) néven jegyzett részében; mind a gyakorlatiban, mely a képlőrészek ismertetésével foglalkozik, azért is földismének (Geognosia) neveztetik. **) — A föld képülésének eszméje magába zárván annak eredetét, s attól óta a jelenig kiállóiI forrongásait, szenvedett változásait, vagyis korszaki átalakulását: ezeket, még pedig okadatolva tárgyalni, szóval, földünknek történelmét, avagy életrajzát (Biologia) adni tiszte az elméleti résznek, s tárgya egyszersmind a jelen értekezésnek. A föld múltját kutatni első tekintetre hiu ábrándnak, és büszke merénynek látszik ugyan: azonban épen nem merészletes, avagy foganatlan törekvés az, sot sikere biztosabb néha, mint az emberiségnek, többször eloszthatlan homályba burkolt történelmében buvárkodónak fáradalmáé; mert működésében sehol nem mellőzheti a természet a neki kezdettől kiszabott törvényeket; s földünknek lefolyt életéből annyi emlék marada vissza, hogy nemünk létidején jóval túl képesek vagyunk visgálatainkat terjeszteni, és biztos ismereteket szerezhetünk azon idők- s történtekről is, melyeket az örök végzet következtében leélni kelle e földnek, mi előtt legnemesebb lakójának, az embernek t. i. alkalmas tanyául szolgálhata. — Nem csupa föltevés, avagy ábrándos képzelményeken alapszanak a földképlének nyomozásai, hanem tényeken, s ama természettörvényeken, melyek sehol kivételt nem engedvén, mindenkor s mindenütt ugyan azok maradnak. Természeténél fogva mintegyre a végokot fürkésző visga emberi léleknek kedvencz foglalkozása vala mindenkor az összes létezőnek képülését fejtegetni, s létforrását nyomozgatni: azért alig találunk még *) Némelyek, és nem épen helytelenül, a földtan egyik gyakorlati részekint veszik az úgynevezett természettani földrajzot (Geographia physica) is; mások meg inkább a földtani tárgyakat is ebbe foglalják; legtöbben azon»bnti az érintett földrajzi a természettan részének tekintik. 1*