Paál - Pazuchanits (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)

Paál Gerő

Alólirottak őszinte mély fájdalommal tudatjuk, hogy szépreményii kedves gyermekünk, illetve jó testvérünk PAÁL GERŐ \ a zilahi áll. tanitóképezde 1. éves növendéke f. hó 16. napján életének 15. esztendőjében hosszas és kínos szenvedés után jobblétre szenderült. Családi életünk kisded kertjének e kedves hajtása letört. . . Hozzája fűződött reményünk, örömünk, dicsekedésüuk gyászos veszteséggé vált. Hóna­pokon keresztül sorvasztotta, hervasztotta súlyos betegség és mi reszkető leiekkel vártuk napról napra, hogy az Égnek könyörülete enyhületett, gyógyulást hoz reá. És íme 1 — megjött a megváltás, de nem úgy, a hogy mi gondoltuk, a hogy mi szereltük volna. . . H italmas az Ur, aki ezt is cselekedte. Égrekiáltó bánatunkban is el kell ü előtte némulnunk s keresz­tyéni megadással hordoznunk a nagy veszteséget. „Az Ur adta, az Ur el is vette ; legyen áldott szent neve érette. . . Ő tőle legyen a kedves kis halott­nak békés nyugalma ott fenn az üdvösségnek egében. A mi gyászbaborult lelkűnknek enyhülete itt lenn a keserűségnek földén. . . A kedves kis halottunk hűlt tetemeit f. hó 18-án d. u. fél 3 órakor a háznál tartandó gyászszertartás után fogjuk a ref. temetőkertbe elkísérni. Czikó 1914. junius 16. Legyen a drága hamvak felett könnyű a hant és áldott a soha nem feledő szeretetnek emlékezete. Paál Gyula áll. el. iskolai tanító Gyula és neje, Margit Kabós Katalin Katóka mint szülők Zoltán mint testvérei Vider Szilágy cseh

Next

/
Oldalképek
Tartalom