Éber - Évva (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)

Elek Lajos

ELEK MARGIT, özv. PAZAR KÁLMÁNNÉ s leánykája ELLA, ELEK ERZSÉBET, ELEK ISTVÁN, gyermekei, — ELEK ERZSÉ­BET’ férjezett TÁRD! BERNÁTNÉ, ELEK MATILD özv. LUGOSSY DÁNIELNÉ, ELEK ISTVÁN sarandi református lelkész testvérei, úgy a maguk mint a rokonok nevében is a legmélyebb fájdalom­mal tudatják, hogy a jó édesapa, nagyapa és szerető testvér. ELEK LAJOS a debreczeni református főgimnázium nyug. tanára, kolozsborsai református lelkész élete f»4-ik évében folyó hó 5-én reggel rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A felejthetetlen jó apa után a legmélyebb fájdalom hangján kiáltanak gyermekei: elesett ami fejünknek koronája! A lelkipász­tor, ki szívhez szóló ékes beszédeivel annyiszor állitá az Ur Ítélő széke elé könnyes szemekkel híveit, most maga állott az Ur elé, s mondja: Ítélj meg engem uram! Ö már a küzdelmes élet után elköltözött a nyugalom hazájába, de a fájdalom és küzdelem reánk szakadt. A jóságos Isten legyen velünk! A megboldogult halott földi részei 1909. április 7-én szerdán d. u. 3 órakor fognak a temető halottas kápolnájából, református egyházi szertartással a kolozsvári köztemetőben az örök nyuga­lomnak átadatni. Legyen pihenése csendes, emléke áldott! Kolozsvárt, 1909. április 5-én. Gombos-nyomda Kolozsvárt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom