Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
A püspök felszólítására sorra küldték be az esperes-tanfelügyelők jelentéseiket. Ezek - amennyiben eltekintünk a plébánosok által szinte kötelezően használt hivatali optimizmustól - rávilágítanak a Szombathelyi Egyházmegye nemzetiségeinek több sajátos identitásbeli-, oktatási-, nyelvhasználati problémájára is. A püspökmolnári plébános, körmendi esperes Szabó József arról tudósított, hogy a horvát nemzetiségű Nagykölkeden, Harasztifaluban, Horvátnádalján, Berkifaluban lévő tanítók mind magyarok. A gyerekek iskoláztatásuk alatt a magyar nyelvet jól elsajátították, a tantárgyakat magyarul tanulták. Az esperes kiemelte Nagykölkedet, amelyet „teljesen elmagyarosodott faluként” jellemzett.222 Ennek sikerét egyedül Puglits Ferencnek, a falu plébánosának tulajdonította: „Itt [Nagykölkeden], hogy a nép teljesen elmagyarosodott, s alig található az öregek közül egy ki a magyar nyelvet nem bírná, az egyedüli érdeme f[ő]t[isztelendő] Puglits Ferenc plébános úrnak.” Ez utóbbi tény csak annyiban érdekes, hogy a községben 1837 óta szolgáló Puglitsról az 1831-es canonica visitatio megjegyzi, hogy jól beszéli mind a német, mind pedig a horvát nyelvet, tehát valószínűleg horvát származású lehetett. A kerület egyetlen német községében, Alsórönökön, a tanító - Steiger - maga sem tudott magyarul, de az esperes bírta ígéretét a magyar nyelv mielőbbi elsajátítására vonatkozóan.223 A tótsági esperesi kerületre vonatkozóan Elüli Ferenc meglehetősen diplomatikusan fogalmazott: „A vend ajkú tanoncok az esperesség iskoláiban nagyobb vagy kisebb sikerrel a magyar nyelvben oktattatnak általánosan.” Ez a gyakorlatban valójában nem sokat jelenthetett, hisz mint ahogy jelentésében a felsőlendvai, pertocsai és vízlendvai népiskolák kapcsán kicsivel alább megjegyezte: „a magyar nyelvben keveset jártossak, a magyar nyelv tanítása egyedül az iskolai magyar ol-222 Természetesen Nagykölked esetében sem beszélhetünk „teljes elmagyarosításról”. Hisz, annak ellenére, hogy a 447 lakos közül 439 vallotta magát magyar anyanyelvűnek, és csak négy németnek illetve szintén négy horvátnak (Népszámlálás 1910. 123. p.), 1988-ban még mindig éltek a faluban olyanok, akik beszéltek horvátul. http://kapcsolathalo . nti.btk.mta.hu/index.php?title=Nagyk%C3%B61ked SzEL.AC 211/1876.223
