Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
A ma már Ausztriához tartozó horvát nyelvű Csaj tán219 történt meg, hogy a hívek hallva, hogy a prédikációt a pap nem anyanyelvükön, hanem magyarul mondja el, tüntetőleg kivonultak a templomból. Az ügy hátterét megvilágító főszolgabírói jelentés szerint a rohonci plébániára- ahová ez idő tájt Csajta tartozott - általában két káplánt helyeztek: egy magyart és egy horvát vagy szlovén származásút. 1900-ban történt, hogy elhelyezték a horvát Bencsics Józsefet, s helyére a szlovén Szakovics Józsefkerült, aki első miséjén - lévén a horvát nyelvet még nem tudta teljes magabiztossággal használni - prédikációját magyar nyelven adta elő. A hívek - mintegy feltételezve az eddigi jogszokás felrúgását- sorra felálltak, s távoztak a szentmiséről. Az ügy egy hamisnak bizonyult információ következtében - mondván az előző káplán Bencsics József „horvát izgatása miatt” ragadtatták el magukat a hívek - a főispán elé került, további következményei azonban nem lettek.220 A fenti esetek mutatják a szombathelyi püspökök azon szándékát, hogy nemzetiségi faluba az adott nép nyelvét beszélő plébános kerüljön. Ennek a szándéknak azonban voltak személyi és jogi korlátái is. Nem lehetett megoldást találni a többnyelvű plébániák helyzetére, s a kisebbség nyelvét beszélő falvakon nem lehetett segíteni az egyházigazgatás átszervezésével. Illetve, lehetett volna, azonban az egyes plébániák - érthető módon - ragaszkodtak a filiáikból származó javadalmaikhoz, emiatt jelentős átszervezésre nem is került sor korszakunkban. Ez majd csak az 1920-as években fog megtörténni. A nemzetiségiek és az oktatás A nyelv, az identitás legfőbb őrzője egy faluban az iskola, illetve az abban működő tanitó. Az anyanyelvi oktatás, valamint az adott nemzetiséghez tartozó tanító egyik letéteményese számított a nyelvi kultúra megtartása terén. Az 1869-től hivatalában lévő szombathelyi püspök, Szabó Imre - egykori minisztériumi hivatalnokként - erkölcsi kötelességének tartotta, hogy mind a népiskolai, mind pedig a nemzetiségi törvényeknek 219 Csajtán 1880-ban 661 horvát mellett 70 német és 21 magyar lakos élt. Népszámlálás 1881.339. 220 MNL VaML, Főispáni Elnöki iratok, 29/1903. rv 89 '*r>
