Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
lői réteg is. Kivételt képez ez alól talán Kőszeg, ahol a szabad királyi város jelentős német ajkú polgársága - mivel a város volt a kegyúr - maga választotta plébánosát. Szombathelyen - az 19. század második felére már amúgy sem jelentős számú - németség asszimilációjára utal, hogy a ferencesek zárdafőnöke 1885-ben, az addig vasárnaponként tartott német nyelvű misék elhagyására kért engedélyt a püspöktől. Mátzus Norbert kérését azzal indokolta, hogy „annyira megfogyatkozott a német hallgatóság száma, miszerint teljesen feleslegessé vált itt külön német szónokot alkalmazni, miután ilyennek már rendtartományunk is tetemes hiányában van”. Javasolta, hogy ezután az „Úr fő ünnepein”, valamint a nagyböjti időszakban szerdánként délután négy órakor tarthassanak csak német misét, illetve ha elegendő német hívő jelentkezik.201 Az erős német nemzeti kisebbséggel rendelkező Szentgotthárdon a pasztorációt a heiligenkreuzi apátsághoz tartozó ciszterci szerzetesek végezték. Abban, hogy az apátságot 1878-ban leválasztották Heiligenkreuzról, és Zirchez csatolták, nem kis szerepet játszott, hogy a kormány nem bízott az osztrák atyák magyar elköteleződésében. E nézet igazságát jól mutatja, hogy az 1878-ban Szentgotthárdra kerülő új apát első intézkedései közé tartozott a német nyelvű tanítás megszüntetése.202 A ma már Ausztriához tartozó Felsőőrben a dualizmus idején magyar és német ajkú hívek vegyesen éltek. 1874-ben új plébános került a településre Nagy Ignác személyében. Az új plébános érkezése alkalmat adott a község erősen magyar érzelmű lakosainak, hogy a múltban velük történt vélt vagy valós sérelmeiket orvosolják. A magyarok 1874-ben Szabó Imre püspökhöz fordultak a német nyelvű misék megszüntetését kérve. Kérésüket azzal indokolták, hogy a felsőőri templomot, valamint az iskolát a magyar ajkú hívek alapították, és építették fel, csak az 1850-ben betelepült német hivatalnokok kérték, hogy német nyelven is legyen istentisztelet. Ezt akkor az ordinárius engedélyezte nekik, s ezt követően minden harmadik vasárnap német nyelven folyt a prédikáció. 201 SzEL.AC 1885/1909. 202 A terület országgyűlési képviselője Széli Kálmán - követve ebben „apósa”, Deák Ferenc politikai irányát - a magyarosodás elsődleges feltételét a település gazdasági fejlettségében és urbanizációjában látta. Ezzel magyarázható Szentgotthárd dualizmuskori ipari prosperitása. 83 san
