Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
Hitélet és liturgia A szombathelyi püspöki széket 1869 és 1881 közt betöltő Szabó Imre igyekezett a hitélet terén nyitni a nemzetiségek felé. Maga is tanult horvátul és vendül: először csak a Miatyánkot és az Üdvözlégyet tudta elmondani, aztán a beszédeiben gyakran előforduló mondatokat, végül egy teljes prédikációt. Első bérmaútján már joggal mondogathatta a horvát és szlovén híveinek: „Ha én megtanultam öreg létemre a ti nyelveteket: a ti fiaitok is megtanulhatják a haza nyelvét. A haza a mi édesanyánk és mi az ő gyermekei vagyunk.”194 A fenti történettel jól lehet jellemezni a püspöknek a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos nézeteit, de papjaitól ezt már nem minden esetben tudta megkövetelni. A homogén nyelvű plébániák pasztorációja nyelvileg nem okozott problémát, a mindenkori püspök általában olyan papot küldött ezekre a helyekre, aki az adott terület nyelvét beszélte. Ott azonban, ahol vegyesen magyar-vend, magyar-német vagy magyar-horvát ajkú hívek laktak, gyakran adódtak konfliktusok a nyelvhasználat miatt. Sokszor okozott vitát annak eldöntése, hogy milyen nyelven tartsák a szentbeszédet, és gyakran kellett kompromisszumos megoldásokat keresni, amelyek alkalmazása később vitára adhatott okot. Szabó Imrének és püspökutódainak minden támogató szándéka ellenére a vegyes nemzetiségű területeken érthető módon gyorsabban bekövetkezett az asszimiláció. Tagadhatatlan, hogy ezt az egyház és a pap is lehetőségéhez képest igyekezett szorgalmazni. 1887-ben került a Muraszombatban született Schápy József a nagynardai plébánia élére. A plébániához tartozott Felsőcsatár, amely vegyes etnicitású településnek számított, az 1910-es népszámlálás adatai alapján a horvát és a magyar mellett német lakossággal is rendelkezett.195 Az új plébánost, bár a Géfin-féle történeti névtár alapján horvátul és vendül is beszélt, Horváth Sándor kutatásai szerint az 1890-es évektől kezdve erőteljes magyarosító szándék jellemezte.196 Schápy valóban nem rendelkezett horvát gyökerekkel, de abban, hogy elnyerte 194 Füssy 1929. 108. 195 Felsőcsatár nemzetiségi összetétele: 23 magyar, 60 német és 489 horvát. Népszámlálás 1910. 509. 196 Horváth 2004. 172.
