Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
IV. A szombathelyi püspökség és az. oktatás
tarthatnak fenn közös iskolát, amelyre az egész község, sőt az állam segélyét is igénybe vehetik: a külön felekezeti iskolák közös iskolává alakíthatók.”106 A kormány községi iskola felállítását rendelhette el - ezzel egyidejűleg az egyházi iskola megszüntetését is - ha a felekezeti iskola a tanfelügyelők által feltárt hiányokat „a hitfelekezetek főhatóságai a kormány által félévenkint történt három ízbeli megintés után sem teljesítenék”.107 1869-ben a minisztérium a jogszabály e passzusát rendeletben finomította, miszerint „ahol a tanfelügyelő azt látja, hogy valamely felekezeti iskola a törvény kellékeinek nem felel meg, figyelmeztesse az iskolát erre a körülményre és háromszori megintéssel arra serkentse az egyházat, hogy az iskolájának községivé való minősítését kérje.”108 Azaz, ha az egyház nem tudja teljesíteni a törvényben meghatározott követelményeket be kell zárnia, és át kell adnia iskoláját. Ez számára nemcsak presztízsveszteséget jelentett, ugyanis a templomon kívül az iskola jelentette azt az intézményhálózatot, amelyen keresztül befolyását érvényesíteni tudta a társadalom minden rétege felett. A fentiek alapján érthető, hogy a népiskolai törvény bevezetése és végrehajtása körüli heves viták elsősorban a községi iskolák létesítése, illetve a felekezeti iskolák „közösítése” körül alakultak ki. Az egész országon, így Vas és Zala vármegyében is végigvonuló, elsősorban a városokat érintő községesítési hullám nagy viharokat kavart. Ezt csak Trefort Ágoston 1873-as körrendeleté csillapította le némileg, amelyben a miniszter a tanfelügyelőket mértéktartásra intette.109 Több város és falu döntött úgy, hogy az addig plébániai fenntartásban lévő, katolikus elemi iskolaként működtetett tanintézetét községivé alakitja át. Érzékenyen érintette az egyházmegyét, hogy mind a szombathelyi, mind pedig a zalaegerszegi katolikus népiskola az elsők közt vált községivé. A községesítés veszélye még ezeken kívül is több településen fenyegette a püspökséget. A németújvári plébános-helyettes Gosztál Gaudentius 1871-ben segélykérelemmel fordult az egyházmegyéhez, 106 MTt 1836-1868. 1868:38. 107 MTt 1836-1868. 1868:38. 15§. 108 Regös 1971. 149. 109 Kelemen 2003. 66. 52 van>
