Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején

a belügyminiszter felé megtette a szükséges intézkedéseket, s kérte a püspököt, hogy a temetőhelyek felszentelésével igyekezzen segíteni azt, hogy azokat mielőbb használatba vehessék.84 A püspök mintegy reagálva az alispáni átiratra, levelet írt Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Ebben tájékoztatta, hogy a graz-seckaui püspök a magyarországi községeknek a Szombathelyi Egyházmegyéhez való csatolását Oberwaldbauem és Sinnersdorf köz­ségek seckaui egyházmegyének való átadásához kötötte, és az osztrák püspök ragaszkodott - javadalmuk ellenértékeként - a kárpótláshoz is. Levelében a püspök megerősítette, hogy a helyzet legjobb megoldását továbbra is a két önálló magyar plébánia megalapításában látja. A püs­pök tájékoztatta a minisztert, hogy addig amíg a községek az egyházi igazgatás tekintetében a Seckaui Egyházmegyéhez tartoznak, nincs joghatósága felszentelni a temetőket.85 Mivel sem az állam, sem a vármegye, sem pedig az egyházmegye nem tudta finanszírozni a plébániaalakítások anyagi oldalát, annak ter­hét - vagy legalább egy részét - megpróbálták a községekre áthárítani. Ennek útját abban látták, hogy a falvak egyházközségeket vagy hitköz­ségeket alapítanak, és azok képviselői felvállalják legalább egy részét a terheknek. Az elgondolás szerint az új plébániatemplom, a plébániaiak, az ahhoz tartozó gazdasági épületek felépítési költségeinek harmadát a falvaknak kellett viselnie, továbbá a kántorok díjazását, illetve a teme­tő kijelölésének és felállításának anyagi terheit is.86 A püspök azonban úgy vélte, ha mindegyik érintett község hitközséget alapít, az csak bo­nyolítaná az ügymenetet. Azt javasolta, hogy a két leendő plébániának alakuljon egy-egy hitközsége, azaz két falunak egy. Az így megalakult szervezetek pedig válasszák meg vezetőiket, hogy azok a plébánia fel­állítás minden kérdésében joghatósággal bírjanak.87 A püspök óhaja nehezítette a hitközségek létrejöttét, ugyanis egyik község lakosai sem kívántak a másik település iskolájába vagy köz­ségházába menni. Nyilvánvalóan ez egy tudatos lépés volt a lakos­ság részéről, ugyanis így rendkívül nehézzé vált, hogy megválasszák 84 SzEL, AC 355/1900. 85 SzEL, AC 355/1900. 86 SzEL, AC 2559/1898. 87 SzEL.AC 1971/1899. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom