Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

Névtár

159. Ruzsicska Kálmán (Sátoraljaújhely, 1849. - ?, 1912.): bölcseleti doktor. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen, Pesten és Kassán végezte. Középiskolai tanulmányait követően kispap lett. 1878-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. Ezt követően megvált a papi pályától és Zemplén vármegye segéd-tanfelügyelője lett, majdl 884 júliusától Zala vármegye királyi tanfelügyelője.

160. Schápy József (Muraszombat, 1850. - Nagynarda, 1918.): szombathelyi egyházmegyés pap, 1874-ben szentelték. Káplán volt Muraszombaton (1874- 1877), Felsőlendván (1877-1882), Cserfóldön (1882-1883), Belatincon (1883- 1886), Bántomyán (1886-1887), plébános Nagynardán 1887-től haláláig.

161. Scherr Thoss Béla (Zágráb, 1869 - ?, 1920.): 1888-tól 1904-ig a 16. és a 17. huszárezrednél szolgált, ahonnét kapitányi rangban lépett ki. 1910-ben Kőszegen néppárti programmal országgyűlési képviselővé választják.

162. Schwarcz Ferenc (Rohonc, 1835. -Szentelek, 1899.): szombathelyi egyházmegyés pap, 1859-ben szentelték. Káplán volt Szenteleken (1859-1866), Némethidegkúton (1866-1868), plébános helyettes ugyanott (1868), Németcsencsen (1868), káplán Kőszegen (1868-1870), 1870 májusától haláláig plébános Szenteleken.

163. Schwarz Mihály (Rohonc, 1826. - Szombathely, 1905.): szombathelyi egyházmegyés pap, 1851 -ben szentelték. Káplán Pinkamiskén, Nagyszentmihályon, Pinkafőn. Plébános 1862-től 1870-ig Árokszálláson, 1870-től 1888-ig Királyfalván. 1878-tól a németújvári kerületi esperes, 1888-től székesegyházi kanonok.

164. Simonyi-Semadam Sándor (Csesznek, 1864. - Budapest, 1946.): 1901- től a németújvári kerület néppárti országgyűlési képviselője. Az őszirózsás forradalmat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, majd február 18-án a nemzetgyűlés első alelnöke lett. 1920. március 15. és 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke, ideiglenesen belügy- és külügyminiszter. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. 1922-től már nem vállalt további politikai szerepet. Lemondását követően visszatért az ügyvédi pályához.

165. Simor János (Székesfehérvár, 1813. - Esztergom, 1891.): székesfehérvári kanonok, 1857-től 1867-ig győri püspök, 1867-től haláláig esztergomi érsek.