Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
IX. A Néppárt működése a szombathelyi püspökségben
közül Königmayer Károly Miksa szombathelyi címzetes püspök 1861- ben a Felirati Párt színeiben nyert a kőszegi választókerületben, majd 1881 -ben a Szabadelvű Párt színeiben a sárvári választókerületben lett országgyűlési képviselő.553 Zalában Berger Ignác szentgyörgyvölgyi plébános 1884-től 1901 -ig folyamatosan magáénak tudhatta a baksai választókerületet, ahol a Mérsékelt Ellenzék, illetve a Nemzeti Párt színeiben nyert mandátumot.554 Az általuk képviselt politikai alapelv, a liberális katolicizmus Eötvös József elhunytéig erős támogatottsággal rendelkezett a kormánypártban, ez azonban Deák Ferenc 1876-os halálát követően erősen visszaszorult. Ennek oka nemcsak a nagy reformnemzedék letűnésére, hanem a liberalizmus időközben bekövetkező válságára is visszavezethető.555 A liberális katolicizmus, mint ideológia az 1820-as években jött létre, s az 1830-as, 40-es években nyert széles körben teret. A főként francia, belga és olasz vezető ideológusok alaptétele abban állt, hogy a katolicizmus összeegyeztethető az emberi szabadságjogokkal - mindenekelőtt a lelkiismereti- és vallásszabadsággal - továbbá a nemzetek önrendelkezésével. A liberális katolicizmus alapvetése eredetileg nem jelentett közeledést a liberalizmushoz, ugyanis a szabadságjogokat kezdetben nem az egyén, hanem az egyház számára követelte.556 Elfogadták az egyház és az állam szétválasztására irányuló törekvéseket, abban a reményben, hogy ezáltal az egyház megszabadul az állam gyámkodásától, s megvalósul a „szabad egyház szabad államban” elv. Meggyőződésük abban állt, hogy mindez az egyház számára nem negatív, sokkal inkább pozitív hatással lesz: „megértve az idők jeleit” csatlakozik a polgári törekvésekhez, visszanyerve ezáltal a művelt rétegeket, a polgárságot, az értelmiséget s az ifjúságot.557 Magyarországon a liberális katolicizmus a 19. század derekáig nem fejlődött önálló politikai ideológiává. A reformkori politikai élet katolikus vezéregyéniségei (Deák Ferenc, Eötvös József, Széchenyi István) 553 Géfin 1935. A 35. 554 Országgyűlési Almanach, 1896. 204., L. még: Géfin, 1935. 35. 555 Csorba 2007. 111. 556 Erdödy 2006. 71. 557 Gergely 1998. 204. <'»■' 178 van
