Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében
tésből tudjuk, a kórházi munka az akkor öt nővérből álló közösséget nagyon igénybe vette. További nehézséget jelentett számukra, hogy német anyanyelvűek lévén, a teljesen magyar közegben nehezen értették meg magukat.497 Nehézségeik ellenére 1910-ben Szombathelyen is megtelepedtek és a helyi kórházban teljesítettek szolgálatot. Az egyházmegye területén egyetlen olyan apácarendnek sikerült megtelepednie a korszakban, amely külső „apostoli tevékenységet” (oktatási, szociális munkát) nem végzett: a kármelitáknak. Sikerükben valószínűleg szerepet játszott a kor nagy kármelita szentjének Lisieux-i Kis Szent Teréznek tagadhatatlan népszerűsége, akinek a szombathelyi plébános, Gaál Sándor az egyik legbuzgóbb tisztelője volt. A szigorú szemlélődő, vezeklő életmódot folytató rend 15. századi eredetű, regulájukat Avilai Szent Teréz reformálta meg a 16. században. A nővérek 1905-ben foglalták el a szombathelyi kálvária templom mellett épült kolostorukat, megélhetésüket az apácák hozományai, adományok, valamint az ostyasütésből és tűvarrásból származó csekély jövedelmük biztosította. A kármelita nővéreken kívül az összes Szombathelyi Egyházmegyében megjelenő női rend olyan új típusú apácarendnek számított, amelyek szabályzatában a világi apostolkodás, a világi munka előkelő helyet foglalt el, aminek következtében társadalmi elfogadottságuk, népszerűségük szinte magától értetődött. A kor szabadelvű politikusai, elismerve munkájukat, gyakorta maguk is aktívan közreműködtek egyegy apácakolostor vagy iskola alapításában. A többségükben német nyelvterületről érkező apácák megtelepedését nagyban elősegítette, hogy az egyházmegye nyugati részén jelentős német kisebbség élt, igy a nővérek világi munkája - oktatás, betegápolás, leánynevelés - nem ütközött nyelvi akadályokba. Ez magyarázza azt, hogy az apácák miért csak az 1880-as évektől jutottak el a Vas vármegye középső részén fekvő városokba (Vasvár, Celldömölk), Szombathelyre pedig csak a századforduló után. Ez alól csak Sárvár jelentett kivételt, ahová az apácák a Habsburg-Estei család segítségével telepedtek meg. 497 SzEL.AC 3465/1906. ^ 155 ^
