Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-21 / 21. szám
GAZDÁK LAPJA 21-ik szám ~r 2-ik oldal az értékesítésnek, mert úgy az állat- értékesítő, mint a termények értékesítésének szervezésére alkalmas szövetkezeti központot megteremthetnénk s ezen a réven közvetlenül összeköttetésbe hoznék a termelőt a fogyasztóval, a falut a várossal; szolgálhatnék a termelő gazdák hiteligényét, irányíthatnék és többoldalúvá tehetnék a termelést, a fogyasztást pedig olcsóbbitanók és fokoznék. így szervezetten az idegen államok élelmi cikkei és állati termékei ellen is sikerrel felvehetnénk a harcot és elérhetnénk azt, hogy a mit a hazai fogyasztás követel, azt mind a magyar föld termelné, magyar ész, magyar kéz állítaná elő. Nincs olyan nagy áldozat, mely- lyel ez a várható eredmény fel nem érne. Minden fillérnyi jól alkalmazott befektetés valóban a nemzet hasznává válna, az ország vérébe menne át. Erdélyi G. Gazdasági gépek terjesztése a nép között. Pár év előtt az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetkezetének közgyűlése az alábbi kérdést tárgyalta, nem tudom mily eredménnyel és mily kihatással, de a kérdés mindig aktuális, azért nem vélek hibát elkövetni, ha e tekintetben saját véleményemet is elmondom. TÁRCA. Föld és becsület. — Falusi történet. — Irta : Bán Imre. Az ősz kora estéje borult a falura. Beszélgetésük közben észre sem vette Eszter és Imre, hogy kijutottak a faluból, a havasokra vivő utón. A távolból juhait őrző pakulár havasi kürtje hangzott le a A kérdés ez: Tekintettel a munkáshiányra és magas munkabérekre, miként lehetne a földműves nép körében a gazdasági gépeket megkedvelteim és- a legszükségesebbeket szövet- kezeti utón megszerezni. A felvett kérdés még egy meg- fejtetlen feladat, amelynek megoldását több nehézség gátolja; ilyen: 1. vármegyéink földrnivelő népének kevés gazdasági intelligenciája, 2. elmaradottsága és különösen 3. az a konzer- vativizmus, amely a magyar parasztot jellemzi, továbbá 4. a nép szegénysége, 5. azon módok kipróbájatlansága, amelyek rendelkezésünkre állanak, 6. hogy követésre méltó példák nincsenek előttünk. Itt tehát csak jóindulatú tanácsokról lehet szó, amelyek helytállóságát a próbák vannak hivatva megmutatni. Mindenesetre bármely lépésnél, amelyet uj intézményeknek a nép körébe való bevezetésénél tenni akarunk, vagyis ha a népfe akaruk támaszkodni, bármely ténykedésünknél első fökellék a bizalom. A legjobb eszme is megbukik, ha a nép a bevezetőhöz nincs bizalommal. Foglalkoznunk kell tehát a néppel, törődni annak ügyes-bajos dolgaival, hogy lássa, miszerint, nemcsak hasznot akarunk tőle, hanem hasznára is kívánunk lenni. A mai világban, amidőn a szociális kérdések előtérbe tolulnak és ezen kérdésekkel minden állam számol, nem szabad azon álláspontra helyezkednünk, amelyről a földművelő népet csak mint felhasználható tömeget tekintjük, mert ma már az egyén érvényesülni, minvölgybe, amelyet egyhangú dana kísért. A fiatal pár sokáig elhallgatta a dalt. — Hallod. Eszter? — törte meg a csendet Imre. — Itt már a dal sem a mienk többé, még az is idegen. — Akkor jöjjön hát velem, Imre, menjünk innen és vissza se jöjjünk soha. Kezdjünk ott uj életet, ahol miénk lehet a dal, az öröm, a szerelem. — Menjünk — felelte Imre és elmentek. Útjuk beleveszett a sötét éjszakába. Másnap volt ismét mit beszélnie a falunak Simon Imréről meg Gyárfás Eszterről. den ember ember akar lenni és jogaiért közd. Ilyen körülmények között a személyes rokonszenvnek nagyobb szerepe van, mint bármikor azelőtt, amikor a hatalom pótolhatta az önelhatározást. Ily körülmények között az intelligenciának az a feladata, hogv megnyerje a népet és a vezetést kezébe vegye. Ez csakis úgy lehetséges, ha az intelligens gazdaközönség, amely a nép között él, azt ismerheti, de tanulmányozhatja is, törődik is a néppel és azonosítja magát vele. Ha ilyen vezetők lesznek, akkor kilátás is van rá, hogy a szociális téren a mienk a győzelem és nem az ingyenélőké, akik most csak kizsákmányolják és félrevezetik a tömeget, az ország, a gazdaközönség kárára és érdeke ellen. ,A felvett kérdésben is, amely fejtegetésem tárgya, egy szociális eszme rejlik és ennek keresztülvitelénél is- vezetöszerep jut az intelligenciának, azok példája a legjobb eszköz a gépek elterjesztésénél. Ha időnként oly gép-bemutatásokat eszközölnének a falubeli földbirtokosok, amely gépek használata a parasztgazdának is előnyös, az ilyen gép-próbákra a földművelőket összehívnák, megmagyaráznák azok előnyeit, mindenestre jobb hatású lenne, mintha a földművelők elöl elzárkózunk, amit ők azután bizalmatlansággal viszonoznak és kigu- nyolják az urak törekvéseit. A gépek beszerzésére szövetkezeteket alakítani csak ott lehet, ahol már a talaj, vagyis a körülmények Csak az öreg Simon nem törődött velük. Elég volt neki a maga baja. — Hadd vesszenek, úgyis veszni indultak, —- mondotta. És aközben küzdött, erőlködött, hogy megtarthassa valahogy a földjeit. Éjjelt nappallá tett, hogy legalább egy részét bevethesse. Köróskörül ami földjük volt a szomszédoknak, mind eladták, az uj uraságé volt már majdnem az egész határ, csak az övé maradt még meg. Egy nap azonban el kellett hogy adjon ő is a magáéból. Jött az adó, a teher, az Imre is mind ijesztgette, hogy elpusztul, ha nem segiti őt az apja; szódTiagyar Sängerfiauseni gépgyár részv.-társ. Budapest, V., Csáklya-utca 3. szám,. special szeszgyárak és szeszfinoraitók ) teljes gépÓSZÍ GÉPGYÁR: élesztőgyáiak , ^ 209 11—26 \ ^ * keményitő-syrup- és dextrin-gyárak ) Defeildezese. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztőipar-kiállitásBecs 1904.—Nagy állami érem.-Legnagyobb kitüntetés.
