Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-14 / 20. szám
20 ik szám GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal szagu gabona, mert a tojásokbaa kelletlen izt fejlesztenek. Ugyanez áll romlott hus- lisztről, de húsnak, bogaraknak, halaknak túlságos etetése is élvezhetetlenné teszi a tojásokat. Kacsák, amelyek mindenfélét összevissza felfalnak sokszor teljesen élvezhetetlen tojásokat szolgáltatnak. Kizárólagos gabonaetetés közömbös izt ad a tojásoknak és a sárgát halványszinüvé teszi, halak és halliszt halzsírszagot kölcsönöznek a tojásoknak, mig makkok keserű mellékizt adnak nekik. Tápláló lágyeleség készíthető főtt és zúzott burgonyából és gabonadarából, forró vizzel kásává gyúrva, emelteit ha zöld eleségül salátát, parajt, herét, füvet, összevagdalt csalánt adunk és jó magele- séget, u. m. árpa, zab és búza (a tengeri nagyobb mennyiségben etetve akadályozza a tojásterinést) — igen jó tojásokat fog eredményezni. Az ivóvíznek is kiváló minőségűnek kell lennie. Újabban céltudatos etetéssel igyekeznek a tojások minőségén javítani azzal, hogy köménymagot petrezselymet, ánizst, borsot kevernek az ele- séghez, hogy a tojások aromáját növeljék. Ezeknek mindenesetre van hatásuk a tojások izére, mindazonáltal Őrizkedjünk a tulnagy adagoktól, mert a tyúkok miatta könnyen otthagyják az eleséget. Tyúkok, amelyek tág kifutóval birnak és sok füvet meg gilisztát vesznek magukhoz, vöröses szinü sárgát szolgáltatnak, amelyet külö nősen zsirdusnak tartanak és kiváló jóizü, ezzel ellentétben olyan tyúkok, amelyek zárt területen élnek és csak magvakkal táplálkoznak, világossárga és halvány sár- gáju tojásokat tojnak. De ebben az esetben is lehet változatos takarmányozással igen finom tojásokat elérni. Egy másik eljárás aromatikus jóizü tojások termelésére, ha a tojásokat aromatikus anyagokba raktározzuk. Erre a célra használják az illatos virágú növények mag- vát vagy szénáját. A tojásokat azonban szárazon kell eltenni, mert különben elrothadnak, avagy elpenészesednek. A tojáshéj az illatanyagok számára könnyen átjárható, úgy hogy a tojás tartalma épp oly könnyen felveszi az illatokat, mint a tojófészkekből eredő kellemetlen szagokat. Hasznos tudnivalók. • j>H<" A fürdők könyve. Egy hézagpótló díszmunka, mely a nagyközönségnek ép úgy mint az orvosnak nélkülöshetlen, — a „Magyar Fürdőkalauz“ ötödik kiadása hagyta el a napokban a sajtót. A rendkívül díszesen kiállított figyelemre méltó mű Erdős Józsefnek a hazai fürdőügy egyik legalaposabb ismerője — élharcosának szerkesztésében jelent meg és tartalmazza mindazon tudnivalókat, amelyek a magyar fürdők és nyaralótelepek tekintetében a fürdőző és nyaraló közönséget érdeklik. A diszes kötet részletesen illusztrálva ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, víz- és magángyógyintézeteket, nemkülönben a hazai ásványvizeket. A pompás díszmunka szerkesztője valóban megérdemli a legteljesebb elismerést ezen hazafias vállalkozásáért, mert a Magyar Für- dőRalauz hivatva van arra, hogy a nagy- közönség előtt helyes világításban mutassa be a magyar fürdőket és ezáltal gátat vessen a magyarságtól a külföld fürdőibe és külföldi ásványvizekért kiözönlö sok milliónak. A diszmüvet, mely határozott nyeresége irodalmunknak, ajánljuk figyelmébe a fürdőző közönségnek, mert ezen a maga nemében egyedülálló munka tüzetesen ismerteti a hazai fürdő- és forrásviszonyokat. Aj ilyen munka valóban megérdemli, hogy a fürdő- és forróstulajdonosok támogassák, hogy minél szélesebb körben terjeszthessék a hazai fürdőket és ásványvizeket. A Magyar Fürdőkalauz elhelyeztetett a vasúti és hajófülkékben, várótermekben, szállodákban, kávéházakban, vendéglőkben, orvosoknál, fogorvosoknál és kaszinókban, nemkülönben megküldetett a gyógyszerészeknek is. Megrendelhető a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest VI., Eötvös-utca 3Ó Elvi jelentőségű határozat. Felmerült konkrét eset alkalmából elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a Kúria, hogy a tőkén lévő szőlőtermésnek oly időben való megvételénél, amikor a termés még csak kisebb részben érett és fejlett s nagyobb részben még 4 — 6 heti érésnek és fejlődésnek s eközben a felek akarán kívül álló természeti erők behatásának van alávetve, a kockázat viselése a tekintetben, hogy megfelelő mennyiségű szerződésszerű szőlő fog-e teremni, mindkét szerződő felet egyaránt terheli. Ha tehát a termésből a kikötőit mennyiségnél kedvesebb volt szedhető és szállítható : a vevő a hiányzó mennyiség szállítását csak akkor követelhetné, ha az eladónak az átadás körül való vétkességét (például a megfelelő árut másnak adta át) bizonyítaná. A ló átlós állása. A ló átlós (diago- nális) állása alatt értjük a mellső vagy hátsó lábuknak azt az á'lását, ha a láb hossztengelye körül ki van forgatva. Ez lehet részleges vagy teljes, aszerint hogy az alsó lábszár felére vagy pedig az egész alsó lábszárra terjed-e ki. Ez az átlós állás nagyon kellemetlen a patkolásnál. A patkó alakja a kifordított álláshoz alkalmazkodik és igy elferdül. Ez az elferdülés azonban természetes, miért is nem indokolt az átlós patákat ferde patáknak jelölni. Ez a megfigyelés fontos a patkolásnál. Azok a kovácsok, akik nem tudják, hogy a paták az átlós állás folytán eltávoznak, csakhamar meggyőződnek arról, hogy rosszul pat- kolták meg a lovat. A ló lábának az átlósát tehát meg kell figyelni. Á jól tojó tyuk ismertető jelei. Az első ismertető jel e tekintetben a taréj és a szakáll. Minél pirosabbak ezek a tojás időszaka alatt valamely tyúknál, annál jobb tojó szokott az rendesen lenni. A középszerűen és a rosszul tojótyúkoknál a taréj és szakáll rendesen csak halványpirosak. mig a fülkarima piszkos-fehér és sárgás-rózsaszín szokott lenni. Ha a baromfi takarmánya közé elegendő mennyiségű tojáshéjat vagy rheszet keverünk, a tyúkok nemcsak mohóban fogják enni a takarmányt, mint egyébként, hanem jobban is tojnak. Ez annál fontosabb, mert akármily jó legyen is a baromfi takarmánya és akármily tojó különben a tyuk, ha nem kap elegendő meszet a tojás héjának képzésére, nem fog jól tojhatni. HÍREK. Buzávalbevetett területl910ben. Az eddigi jelentésekből megállapítható, hogy az egyes országokban a búzával bevetett terület nagyobb arányban gyarapodott, mint a népesség. Mig a népesség szaporodása csak 1 —1.5 százalékot tesz ki, addig a búzával bevetett terület Romániában 18 százalékkal, Magyarországon 3.3 százalékkal és Indiában 3.2 százalékkal gyarapodott. Összesen be van vetve ebben az öt országban 27.9 millió hektárnyi terület, a mi 65 százalékkal több, mint az előző esztendőben, mindazállal ezeknek az országoknak a búzaföldje az egész világ búzaföldjeinek csak egynegyedét tette ki. Az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmánya báró Bánffy Dezső elnöklése alatt április 27 én tartotta rendes évnegyedes ülését. Az egyesület belügyeinek tárgyalása során a választmány elhatározta, hogy a közgyűlésnek előterjeszlézt tesz, hogy a Bedő Albert alapítványából az erdészeti főiskolai hallgatóknak adományozott 600 koronás ösztöndíjak összegét a változott viszonyoknak megfelelően 800 koronára emelje fel. Foglalkozott a választmány továbbá a városi erdőtisztek sérelmeivel, elhatározta, hogy ez ügyben felirattal fordul a belügyminiszterhez. Az Országos Erdészeti Egyesület a kormánynál tiltakozott az ellen, hogy a Margitszigeten létesüljön a növény- kert, melynek évszázados fái, mint természeti emlékek, feltétlen kíméletet érdemelnek s a melynek területe épenséggel nem alkalmas növénykertnek. Végül tudomásul veszi a választmány, hogy az elnökség a Magyar Fakereskedök és Faiparosok Országos Egyesületének azt a kérelmét, hogy a kivitelre kerülő bükkfára kedvezményes vasúti díjtételek alkalmaztassanak, a kereskedelmi miniszternél melegen támogatta. Borárverés a pincemesteri tanfolyamon. A budafoki m. kir. pincemesteri tanfolyam pincéjében folyó évi május hó 17-én délelőtt 10 órakor tartandó borárverésen eladják a vincellériskolák szőlőiben és az állami szőlőtelepeken termett borok egy részét. A venni szándékozók az elárverezendő borokat folyó év május hó 10-én és 13-án, valamint az árverés napján megizlelhetik. Az árverezendő borok
